A pszichológusok rendkívül sokféle képzettséggel rendelkezhetnek, így nincs könnyű dolgunk amikor szakembert választunk. Nézzük meg, hogy mik a leggyakoribb típusok!
Mihez ad képesítést egy pszichológusi diploma?
Pszichológusi diplomát egy 5 éves egyetemi képzés elvégzésével lehet szerezni, amely képesítés tanácsadás folytatásra jogosít fel.
De mit is jelent pontosan a tanácsadás? Meghallgathatjuk a pszichológus véleményét a kétségeinkkel, problémáinkkal kapcsolatban?
Nem erről van szó! Egy tanácsadási folyamat a jelen vagy a közelmúlt eseményeire fókuszál és a megoldások feltérképezésében, megtalálásában tud segíteni. A beszélgetések során más megvilágításba kerülhetnek a dilemmák, jobban megismerhetjük önmagunkat, megtalálhatjuk az erőforrásainkat és az erősségeinket. Jellemző témái a mindennapi nehézségek, a jóllét, a különböző életvezetési problémák vagy az önismeret mélyítése. Általában rövidebb folyamatról van szó, 10-12 találkozásról.
Összezavaró lehet, hogy léteznek tanácsadó szakpszichológusok is. Ők egy kétéves képzést végeznek el a mesterdiploma befejezése után, miközben gyakorlati tapasztalatot kell szerezniük a munkájukban. Ezek a szakemberek gyakorlottabbak a tanácsadás területén és a tanácsadási módszerek szélesebb körét alkalmazhatják.
Mit csinál egy klinikai szakpszichológus?
Klinikai szakpszichológusi képzettség az 5 éves egyetemi pszichológus képzés után szerezhető egy 4 éves szakképzés segítségével. Ilyenkor fontos, hogy a tanulás már csak kiegészíti a klinikai helyen végzett munkát, hiszen a gyakorlati tapasztalat fontos alapját képezi az elsajátított ismereteknek. A klinikai szakpszichológusi képzésben létezik gyermek és felnőtt specializáció.
De mégis miben más egy klinikai szakpszichológus mint egy pszichológus diplomával rendelkező szakember?
Az egyik legfontosabb eltérés, hogy egy klinikai szakpszichológus folytathat terápiát. A terápia célja, hogy a jelen problémáit múltbeli tapasztalatokkal, sérülésekkel is összekössük és a szakember segítségével megtörténhessen ezeknek az élményeknek a korrekciója. Annak a feltérképezése, hogy a jelen magatartására milyen hatással vannak a múltbeli történések. Olyan tevékenység, amely bonyolult lelki folyamatokat indíthat el és fontos, hogy ezeknek az átdolgozásában egy olyan szakember legyen mellettünk, akinek megvan a képzettsége és a tudása a helyzetek kezelésére. Egy terápia jellemzően hosszabb időt vesz igénybe (akár több évet).
Természetesen klinikai szakpszichológus is végezhet tanácsadási folyamatot, de van néhány olyan probléma, amivel kifejezetten ezeket a szakembereket érdemes felkeresni. Például ebbe a kategóriába tartoznak a:
- komoly hangulati érintettség,
- diagnosztizált pszichológiai zavarok,
- már régóta fennálló, sokféle helyzetben megjelenő viselkedési mintázatok,
- traumafeldolgozás,
- a gyermekkori élmények feldolgozására is irányuló önismeret.
Természetesen a klinikai szakpszichológusok is többféle módszerrel dolgozhatnak, így a módszerspecifikus végzettséget is érdemes lehet figyelembe vennünk.
Milyen típusú pszichológusok léteznek még?
A pszichológusi mesterdiploma megszerzése után rengeteg szakképzési formából lehet választani. Ezek között érdekes határterületek is megjelennek (például a környezetvédelmi szakpszichológia), de a szélesebb körökben is ismert tanácsadó szakpszichológus, egészségfejlesztő szakpszichológus, szexuálpszichológiai szakpszichológus vagy a pedagógiai szakpszichológus is ide tartoznak.
A szakképzések mellett rengeteg módszerspecifikus képzés létezik, amelyek egy adott szemlélettel és konkrét eszközökkel vértezik fel a pszichológusokat. Ezekre a képzésekre jellemző, hogy más segítő szakmákban tevékenykedők is elvégezhetik őket (természetesen nem mindegyiket).
A legelterjedtebb módszerek közé tartoznak a:
- pszichodráma
- kognitív viselkedésterápia
- pár– és családterápia
- személyközpontú pszichoterápia/ tanácsadás
- hipnózis
- különböző relaxációs és szimbólumterápiás módszerek
- pszichoanalízis
- mozgás- és táncterápia
- individuálpszichológia
- integratív pszichoterápia
- dinamikus rövidterápia
- csoportanalízis
- művészetterápia
- mese- és irodalomterápia.
Emellett arról is érdemes elgondolkodni, hogy inkább egyéni vagy csoportos folyamatban vennénk-e részt.
Az egyéni terápia előnyei közé tartozik, hogy egy intimebb és mélyrehatóbb kapcsolat alakulhat ki a terapeutával, illetve egyéni figyelmet kapunk. Fontos viszont, hogy számolnunk kell a magasabb költségekkel és a nagyobb elszigetelődéssel (hiszen nem tudunk a csoport több tagjával kapcsolódni).
A csoportos terápia pozitívuma, hogy a folyamat alatt egy támogató közösség alakulhat ki, egy biztonságos környezetben fejlődhetnek a szociális készségeink, valamint sokkal költséghatékonyabb megoldásról van szó. A hátránya, hogy kevesebb figyelem jut egy személyre, illetve adódhatnak konfliktusok vagy össze nem illés a csoporttagok között, amelyeket kezelni kell.
Összeilleni a pszichológussal? Ez is fontos!
Fontos kiemelni, hogy a pszichológusoknak kötelessége mindig szem előtt tartani a saját kompetencia határukat és csak olyan mélységben foglalkozni egy-egy klienssel, amilyen mélységben a tudásuk ezt engedi. Ha a szakember azt érzi, hogy nem tudja vállalni a folyamatot, akkor segít egy megfelelő szakember megtalálásában.
Azonban ne felejtsük el, hogy nemcsak a szaktudás hiánya eredményezheti azt, hogy egy pszichológussal nem tudunk együtt dolgozni, előfordulhat, hogy csak nem illünk össze. Ez ugyan nem egy gyakori jelenség, de ha nem tud kialakulni egy bizalmi légkör és nem találjuk a közös hangot, akkor nem fogunk tudni fejlődni. Ha ez a helyzet állna fel azt valószínűleg a szakember is érezni fogja és jelzi felénk. Ha megfogalmazódik bennünk az össze nem illés lehetősége, akkor érdemes erről beszélnünk az ülésen is, hiszen így találhatunk a legegyszerűbben megoldást (akár úgy, hogy közösen keresünk egy másik szakembert).
Fontos, hogy egy ilyen fordulat miatt ne forduljunk el a terápiától vagy a tanácsadástól, hiszen idővel mindenki megtalálja azt a szakembert, aki a leghatékonyabban tudja kísérni az útján!
