Írta: Bodor Anna
Elárasztanak a lehetőségek és nagyon nehéz meghozni a nagy döntéseket? Aggódsz azon, hogy rosszul választottál karriert vagy kapcsolatokat? A kapunyitási krízis rengeteg fiatal felnőttet érint és nem vagy egyedül a problémával!
Mit jelent a kapunyitási pánik?
A modern társadalmakban rengeteg választási lehetőséggel találkozunk, kezdve a boltok polcain megtalálható választéktól kezdve, az olyan nagyobb kategóriáig, mint a lakóhely, a karrierút vagy a kapcsolati körünk szempontjából meghozható nagyobb döntések. A lehetséges opciók széles körével folyamatosan találkozunk, amelyre a közösségi média oldalak még rá is erősítenek, hiszen mindig valami újjal kecsegtető reklámok, vagy épp ismerőseink életének részletei tárulnak a szemünk elé.
A választási lehetőségek széles köre fiatal felnőttkorban kiemelten megjelenik és felszabadító volta mellett rendkívül nyomasztóvá válhat a folyamatos döntési helyzet.
A kapunyitási krízis – a kapuzárási krízishez hasonlóan – a döntések és az önmegvalósításhoz köthető szorongáson alapul. Fontos különbség, hogy míg a kapuzárási krízis oka a lehetőségek beszűkülése, a kapunyitási krízis mögött a túlságosan sok lehetőség áll, amelyek között nem tud dönteni a fiatal, tartva a rossz döntés következményeitől és az elvesztegetett önazonosságtól.
A kapunyitási pánik egyrészt abban is megnyilvánulhat, hogy valaki egyáltalán nem mer döntéseket hozni, félve a felelősség súlyától nem tudja felvállalni a felnőtt szerepeket. Másrészt olyan formában is jelentkezhet, hogy valaki ugyan meghozta a karrierrel, párkapcsolattal vagy egyéb fontos területtel kapcsolatos döntéseket, de később mégsem érzi önazonosnak ezeket a választásokat és ennek a súlyától megterhelten egyszerre akar megváltoztatni mindent.
A krízist tulajdonképpen az okozza, hogy megjelenik a kötöttségekből való kilépés igénye és egy új döntés meghozása, ugyanakkor felbukkan az a kétség is, hogy vajon helyes-e kilépni a jelenlegi helyzetből és nem csak a felelősség súlyát nehéz-e elviselni. Az is fontos szerepet játszik, hogy a társadalmi elvárások magasak, folyamatos teljesítményre sarkallnak és pontos képet mutatnak arról, hogy kinek hol „kellene” tartania az életében. Ilyen szigorú keretek között nehéz változtatni és nem csoda, ha az érintett tart a környezet reakciójától.
Hogyan lehet könnyebb ez az időszak?
- Próbáljuk ki magunkat!
Érdemes minél több lehetőséggel kísérleteznünk mielőtt elköteleződünk, hiszen így megalapozottabban és több tapasztalat birtokában tudunk döntéseket hozni. Természetesen ezt nemcsak a karrierhez kapcsolódó tevékenységekre lehet alkalmazni, hanem például bármilyen hobbival, közösséggel vagy hellyel lehet próbát tenni és megtapasztalni, hogy miben találjuk meg a leginkább saját magunkat!
- Kóstoljunk bele a munka világába!
A kapunyitási krízis kialakulásában sokszor egy másik krízis is fontos szerepet tölt be: a munkába állás krízise. Ez azt jelenti, hogy a munka világának kötöttségét megtapasztalni az egyetemi élet rugalmasságához képest sokak számára nehézség lehet, arról nem is beszélve, hogy az új munkakörnyezet és a rengeteg, még ismeretlen kolléga hatalmas kihívást jelenthetnek. Ezeket a hatásokat csökkenthetjük azzal, ha már a főállású munkavállalás előtt is belekóstolunk ebbe a világba, például diákmunkán vagy gyakornokságon keresztül.
- Barátkozzunk!
A nehézségek közepette rengeteg támaszt találhatunk a baráti- és családi kapcsolatainkban. Előfordulhat, hogy a kapunyitási krízissel egybeesik az egyetemi baráti társaság szétszéledése, esetleg azzal szembesülünk, hogy a lecsökkent szabadidőben nehéz fenntartani a kapcsolatainkat. Ilyenkor egyrészt fontos, hogy priorizáljunk és próbáljunk meg egy dedikált időt a számunkra fontos embereknek szentelni, illetve igyekezzünk nyitottnak lenni az új kapcsolódásokra is, hiszen a megváltozott élethelyzetben lehet, hogy új emberekkel jobban meg tudjuk találni a közös hangot.
- Fejlesszük az önismeretünket!
A kapunyitási krízis során megjelenő kétségekkel, bizonytalansággal és szorongással alapvetően nincs semmi baj, sok fiatal felnőttnél megjelennek ezek az érzések és fontos, hogy megéljük és foglalkozzunk azzal, ami miatt kétségeink támadtak. A nehezebb érzéseink jelezhetik, hogy valóban nem vagyunk a helyünkön, kimerültünk, túl sokat vállaltunk és valamilyen területen változtatásra van szükségünk. Hogy ez az átalakulás hogyan esne jól, hogyan illeszkednek hozzánk a legjobban, az az önismeret útján deríthető fel a leghatékonyabban!
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha szeretnénk elmélyülni az önismeretben, akkor ezt érdemes egy tanácsadási vagy terápiás folyamat keretein belül megtennünk, egy pszichológus segítségével. Kiemelten fontos a külső segítségkérés, ha úgy érezzük, hogy a probléma jelentős hatással van a mindennapjainkra, akadályozza a szokásos feladataink elvégzését, esetleg az alvásunk, az étkezésünk vagy a kapcsolataink válnak érintetté.
Ha nem tudunk vagy nem akarunk szakemberhez fordulni, esetleg öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, akkor tárcsázzuk az éjjel-nappal elérhető, ingyenes Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) a 116-123-as számon, vészhelyzet esetén pedig tárcsázzuk a mentőket!
Léteznek kifejezetten fiataloknak szóló lehetőségek is, 24 éves kor alatt hívhatjuk a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt a 116-111 telefonszámon, illetve a folyamatosan elérhető chat-es segítségkérés lehetőségét is igénybe vehetjük. Fontos információ lehet, hogy a legtöbb egyetemen található diáktanácsadó, amely a hallgatók számára ingyenes tanácsadási folyamatot biztosít!
