Az elhízás okozhat tartós fáradtságot mivel a nagyobb testsúly „cipelése” megterheli az izmokat, az ízületeket, sőt még a keringést és a légzést is, emellett ronthatja az alvás minőségét és összefüggésbe hozható olyan anyagcsere problémákkal is, amelyek fáradtságot okozhatnak. A kimerültséget azonban nem szabad automatikusan csak a testsúlynak tulajdonítani: alvási apnoé, pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, vérszegénység vagy depresszió is lehet a háttérben. Tartós vagy egyre rosszabb panaszoknál érdemes kivizsgálást kérni a háziorvostól.
Miért kívánhat több energiát a mindennapi mozgás?
Hogyan befolyásolhatja az anyagcsere az energiaszintet?
Az alvás minősége gyakran kulcsszerepet játszik
Mit tehetsz, ha állandóan fáradt vagy?
Ha egyre nehezebben indulunk el reggel, délutánra elfogy az energiánk, vagy már egy rövidebb sétát is szokatlanul kimerítőnek találunk, könnyen felmerülhet bennünk, hogy nem a túlsúlyunk áll-e a fáradékonyságunk hátterében.
Az elhízás ritkán okolható önmagában a tartós fáradékonyságért. A fizikai terhelés, az anyagcsere változásai, az alvás minősége és bizonyos társbetegségek egymást erősítve csökkenthetik az energiaszintünket.
Az Egészségügyi Világszervezet az elhízást összetett, krónikus állapotként határozza meg. Felnőtteknél a 30-as vagy magasabb testtömegindex, vagyis BMI általában az elhízás jelzője. A BMI azonban csak a testmagasság és a testsúly arányát mutatja meg, ezért önmagában nem ad teljes képet a testösszetételről, a zsírszövet eloszlásáról vagy az egyéni egészségi állapotról. A fáradtságot ezért nem érdemes kizárólag a mérlegről leolvasott testsúlyunknak tulajdonítani.
Miért kívánhat több energiát a mindennapi mozgás?
Túlsúlyosan a szervezetünk ténylegesen nagyobb mechanikai terhelést kap: a járás, a lépcsőzés, a felállás vagy akár a hosszabb ideig tartó állás több munkát igényel az izmoktól, az ízületektől, a keringéstől és a légzőszervrendszertől is. Ha ehhez hát- vagy ízületi fájdalom, nehézlégzés és csökkent mozgásképesség társul, könnyen érezhetjük a hétköznapi teendőket is kimerítőnek.
Ez egy ördögi körként lesz jelen az életünkben. Ha a mozgás hamar kifáraszt természetes reakcióként kevesebbet mozgunk. A csökkenő aktivitás azonban tovább ronthatja az állóképességünket és az izomerőnket, így a séta vagy lépcsőzés még nehezebbnek tűnhet.
A megoldás általában nem a túl intenzív edzés, hanem a terhelhetőségünkhöz igazított, fokozatos, de rendszeres mozgás.
Hogyan befolyásolhatja az anyagcsere az energiaszintet?
A zsírszövet nem csupán passzív energiaraktár, hanem biológiailag aktív szövet. Olyan jelzőanyagokat, köztük citokineket is termel, amelyek részt vesznek a szervezet gyulladásos folyamatainak szabályozásában.
Elhízás mellett gyakrabban figyelhető meg tartós, alacsony fokú gyulladás, amely a kutatások szerint összefügghet fáradtsággal, alvási problémákkal, fájdalommal és általános rossz közérzettel.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden nagyobb testsúllyal élő ember kimerültségét gyulladás okozza.
Az elhízás az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát is növelheti. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek kevésbé hatékonyan reagálnak az inzulinra, ezért a szervezet nehezebben tartja egyensúlyban a vércukorszintet.
Fontos azonban, hogy az inzulinrezisztencia és a prediabétesz sokáig teljesen tünetmentes lehet. A fáradtság inkább magasabb vércukorszint vagy kialakult cukorbetegség mellett válhat feltűnővé, különösen akkor, ha fokozott szomjúság, gyakoribb vizelés vagy homályos látás is jelentkezik.
A leptin nevű, zsírszövet által termelt hormon az étvágy és az energia-egyensúly szabályozásában vesz részt. Elhízott szervezetben magasabb a leptinszint, az agy azonban kevésbé reagálhat a hormon jelzéseire. Ezt nevezik leptinrezisztenciának. A jelenség szerepet játszhat az energiafelhasználás és az étvágy szabályozásának megváltozásában, de jelenleg nem tekinthető bizonyítottnak, hogy önmagában ez okozná a mindennapi fáradtságot.
Fáradtságot okozhat az is, ha pajzsmirigy-alulműködés alakult ki nálunk. Ez a hormonális eltéréssel járó betegség a fáradtságon kívül okozhat normál hőmérséklet mellett is fázást, a koncentrálóképességünk hanyatlását és testsúlynövekedést is.
Az alvás minősége gyakran kulcsszerepet játszik
Az elhízás az obstruktív alvási apnoé egyik kockázati tényezője. Ebben az állapotban alvás közben a felső légút ismételten beszűkül vagy elzáródik, ezért a légzés rövid időre leállhat, majd újraindul. Az érintett sokszor nem emlékszik az éjszakai mikroébredésekre, amelyek miatt reggel kialvatlannak érzi magát, napközben pedig álmosságot, figyelemzavart vagy kimerültséget tapasztalhat.
Az alvási apnoé nem egyszerűen kellemetlen horkolás, hanem kivizsgálást és szükség esetén kezelést igénylő állapot.
Az elhízással gyakrabban együtt járó reflux, testi kényelmetlenség vagy nyugtalan láb szindróma ugyancsak ronthatja az éjszakai pihenést, bár ezeknek más kiváltó okuk is lehet.
Mit tehetsz, ha állandóan fáradt vagy?
Az első lépés nem feltétlenül az azonnali szigorú fogyókúra, hanem a fáradtság okának kivizsgálása. A háziorvos segíthet felmérni az alvási szokásaidat és alvásod mintázatát.
A tünetek alapján laborvizsgálatokra, alvásdiagnosztikai vizsgálatra, illetve belgyógyászati, endokrinológiai vagy alvásmedicinai kivizsgálásra is szükség lehet.
A testsúly rendezését érdemes fokozatos, fenntartható folyamatként kezelni. Már mérsékelt testsúlycsökkenés is javíthat egyes anyagcsereértékeken, mérsékelheti az ízületek terhelését, és bizonyos esetekben enyhítheti az alvási apnoét. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a személyre szabott mozgás, a rendezett alvás és a stressz kezelése egymást támogatva segíthet. Dietetikus, gyógytornász, obezitológus vagy endokrinológus bevonása biztonságosabbá és eredményesebbé teheti a változtatást.
A tartós fáradtságot nem szabad automatikusan az elhízásnak tulajdonítani. Vérszegénység, pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, depresszió, alváshiány, fertőzés vagy gyógyszermellékhatás is állhat a hátterében.
Ha a kimerültség több hete fennáll, romlik, vagy légszomjjal, mellkasi fájdalommal, ájulással, zavartsággal társul, kérj orvosi segítséget. A megfelelő kivizsgálás nemcsak a tünet enyhítéséhez, hanem a valódi ok célzott kezeléséhez is közelebb vihet.
