Az áramlatélmény a módosult tudatállapot egyik típusa, amely a koncentrált figyelem, a teljesítmény és a jóllét különleges együttállását hozza létre. Nézzük meg, hogy pontosan mi a flow és hogyan alakul ki?

Mi az a flow?

Az áramlatélményt (vagy angolul a flow-t) Csíkszentmihályi Mihály, a fogalom megalkotója egy olyan tökéletes élményként írja le, amely közben a személyek olyan erősen összpontosítanak egy adott cél elérésére, hogy teljesen ki tudják zárni a külvilágot, eltűnik az éntudatuk, elvesztik az időérzéküket és magas szintű jóllétet élnek meg. Mivel egy ilyen áramlatélményt okozó tevékenység önmagában is nagyon jutalmazó, sokszor előfordul, hogy csak magáért a tevékenység öröméért cselekszünk, nem szükséges külső jutalom.

Az éntudat elvesztése alatt azt értjük, hogy a személy elfeledkezik a problémáiról, a múltról, a jövőről és nem érzékeli a jelen kisebb, zavaró ingereit sem. Jellemző a világgal való egybeolvadás érzése, ilyenkor nem vagyunk tudatában annak, hogy önálló entitások vagyunk.

Az időérzék elvesztése gyakran azt jelenti, hogy a flow-t átélő személy sokkal gyorsabbnak észleli az idő múlását, mint ami a valóságban történik. Ritkább, de szintén előforduló változás lehet, hogy sokkal lassabbnak észleljük az eseményeket. Ez alól kivételt képeznek azok az elfoglaltságok, amelyekben kulcsszerepet játszik az idő, ilyenkor inkább a kiemelten pontos időérzék válik jellemzővé.

Autotelikus élménynek nevezzük, amikor egy cselekvést magáért a tevékenységért végzünk és nem egy jövőbeli jutalomért. Fontos, hogy ez a kétféle motiváció sokszor egyszerre jelenik meg, illetve jellemző, hogy valaki inkább a jutalomért kezd el egy adott tevékenységet, amely később örömteli elfoglaltsággá alakul.

Áramlatélmény kialakulhat spontán is, de gyakori, hogy valamilyen szabályozott tevékenység eredményezi ezt az állapotot.

Az áramlatélmény gyakori megjelenése jelentősen növeli az általános jóllétet, az ént komplexebbé és erősebbé teszi, valamint gazdagítja és jelentősebbé teszi az életet.

Milyen feltételek között alakul ki flow?

Az áramlatélmény bizonyos körülmények fennállása esetén könnyebben alakul ki. Ez azt jelenti, hogy ideális feltételek mellett sem mindig kerülünk flow-ba és időnként előfordul, hogy valaki olyan helyzetben is képes megvalósítani a tökéletes élményt, amely közel sem kedvező az áramlatélmény szempontjából.

Áramlatélmény kialakulására akkor van a legnagyobb esély, ha a végzett tevékenység:

• kontrollálható,
• kihívást jelent, de nem túl nagyot,
• a követelmények/ célok világosak,
• azonnali visszajelzéssel jár.

Ez azt jelenti, hogy a szituáció megadja a lehetőséget arra, hogy kézben tartsuk a dolgokat. Olyan helyzetnek kell lennie, amelyben nem unatkozunk, de nem is élünk meg szorongást, tisztában vagyunk azzal, hogy mi a cél és azt hogyan érhetjük el, valamint tudatában vagyunk annak hol tartunk és közelebb kerültünk-e a célunkhoz.

Fontos, hogy a flow átélése sokszor nem a szituáció objektív jellemzőin múlik, hanem azon, hogy mennyit veszünk észre a helyzet által felkínált lehetőségekből. Ennek a felismerésnek a képessége részben alkat kérdése, de szerencsére a mindennapi tapasztalataink áramlatélménnyé alakítása egy olyan készség, ami tanulható és fejleszthető.

Milyen tevékenységek végezhetők flow-ban?

Azzal már az emberek többsége tisztában van, hogy milyen fontos a testi egészség és annak megőrzése, de kevesen tudják, hogy milyen lehetőségeket is rejteget a testük. Több száz potenciál kiművelése lehetséges és ezek a különböző funkciók mind magukban hordozzák a flow állapotának alkalmát. Áramlatélményt létrejöhet például testmozgás vagy szex közben, illetve a látás, a hallás vagy az ízlelés folyamatán keresztül. Gondoljunk csak arra amikor valaki belemerül egy természeti csoda szemlélésébe, egy zenébe vagy épp valamilyen étel főzése, esetleg kóstolása közben él át áramlatélményt.

Az érzékszervek és a test által megélt áramlatélmény mellett a gondolkodáson keresztül létrejött flow is gyakori jelenség. A legelterjedtebb formák közé tartozik az olvasás, a rejtvényfejtés, az emlékezés, a tudománnyal vagy a filozófiával való foglalkozás, az írás vagy a sakk.

Habár az áramlatélményt okozó tevékenységek rendszerezése szempontjából szét lehet választani a testi és a szellemi kategóriákat, ezek valójában szorosan összekapcsolódnak és a legtöbbször egyszerre jelennek meg.

Vannak olyan tevékenységek, amelyek a kultúránkba ágyazottan úgy alakultak ki, hogy általuk az élményeink gazdagabbá válhassanak és lehetőséget kapjunk az áramlat élmény átélésére. Hagyományosan ilyen foglalatosságok a művészetek és a játék. Azonban nem érdemes elfelejtkezni arról, hogy a mindennapokban inkább gyakori, hogy valaki a munka, vagy a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők ellátása közben él át flow-t, úgy, hogy megtalálja ezen tevékenységek áramlattá alakítható oldalát.

A kutatások azt az eredményt találták, hogy a modern ember mindennapjaiban a munka, illetve a kapcsolatok adják a legtöbb lehetőséget az áramlatélmény átélésére. Természetesen a szabadidős tevékenységek között is bőven akadnak olyan opciók, amelyek esélyt teremtenek a flow-ra, jellemzően nem ezek a tevékenységek számítanak a legnépszerűbbnek. Például ide tartozik a tévénézés (illetve úgy általánosságban a fogyasztó tevékenység), amely a munkával összehasonlítva körülbelül négyszer kevesebb áramlatélménnyel jár.

Fontos kiemelni, hogy áramlatélményt sokféle tevékenység közben átélhetünk, és maga a flow állapota nem hordoz magában morális értéket. Áramlatélményt élhetnek meg bűnözők lopás közben éppúgy, mint kutatók egy olyan találmány kifejlesztésekor, amelyet később háborús célokra használnak fel. Ez azt jelenti, hogy az áramlatélmény rendszeres gyakorlása mellett azzal is foglalkozunk kell, hogy felismerjük a flow jó és káros felhasználási formáit. A flow abból a szempontból is veszélyt hordoz magában, hogy ha csak egy-egy tevékenység művelése közben vagyunk képesek ennek az élmények az átélésére akkor az adott elfoglaltság könnyen válhat túl dominánssá. Ez az életünk többi területének a kárára megy, illetve függőség kialakulásának a kockázatát is magában foglalja.