A boldogság, mint a cselekedeteink mögött meghúzódó mozgatórugó? Vajon mi tesz igazán boldoggá és mire érdemes figyelni a mindennapokban?
Mennyire vagyunk boldogok?
Az országok boldogságának mérésére való törekvés egy viszonylag új fejlemény a társadalomtudományokban. A boldogság számokba foglalására irányuló formális erőfeszítések csak az elmúlt néhány évtizedben váltak általánossá, a boldogságkutatások és a boldogság indexek kidolgozása azonban már az 1970-es években megkezdődött.
Az egyik legismertebb és leginkább elismert boldogságindex a “World Happiness Report” (Világboldogság Jelentés), melyet egy, az ENSZ által támogatott, a Szlovéniai Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport készít. Ez az éves jelentés több szempontot mér, beleértve az élettel való elégedettséget, a gazdasági jólétet, az egészségügyi és oktatási rendszereket, a társadalmi támogatást és az egyéb tényezőket.
Ezen mutató alkalmazásával felállított lista élén 2023-ban Finnország, Dánia és Svájc végzett dobogós helyen, Magyarország pedig az 52. helyen áll. De vajon milyen faktorok állnak a háttérben? Mi számíthat igazán az emberek jólléte és boldogsága szempontjából.
Milyen faktorok számítanak a boldogság szempontjából?
A kutatások arra az eredményre jutottak, hogy az emberek boldogsága szempontjából 6 faktor számít igazán: az összetartozás, az egészség, a szabadság, a bizalom, a jóság és a pénz. Nézzük meg, hogy mit jelentenek ezek a tényezők és hogyan hatnak a mentális egészségre!
Összetartozás
A világ számos országában jelentkező probléma az elmagányosodás. A közösségi média oldalakon töltött idő, illetve a túlzásba vitt munkavégzés elveszik az energiát a valódi társas tevékenységektől. A polgári réteg hanyatlása a világban általánosan megfigyelhető jelenség és egyre szűkebb az a réteg, aki a saját érdekei mellett a közjót is figyelembe veszi, elköteleződik a közössége mellett, önkéntes munkát végez és összességében azon munkálkodik, hogy mindenkinek jobb legyen.
Egészség
Az egészség és a boldogság között direkt és fordított kapcsolat is van, vagyis aki boldogabb az egészségesebb és aki egészségesebb az boldogabb. Erre a kapcsolatra leginkább egy pozitív spirálként érdemes gondolni, a folyamatok egymás hatását erősítik.
A kutatások azt az eredményt találták, hogy a mindenki számára elérhető, ingyenes és jó minőségű egészségügyi ellátás jelentősen hozzájárulhat egy ország lakosainak a jóllétéhez, hiszen például nem kell aggódniuk egy váratlan egészségügyi probléma hatalmas kiadásai miatt. Ez egy olyan faktor, amire a mindennapokban kevés ráhatásunk van, de megtalálhatjuk azokat az utakat, amelyeken keresztül mégis erősíthetjük saját biztonságérzetünket.
Szabadság
Ha a boldogságról beszélünk, akkor a szabadság faktor alatt a saját életünk alakulásáról hozott döntési lehetőséget értjük. Ezt lehet a klasszikus emberi jogok meglétében mérni, ilyen például a szabad helyváltoztatás joga, a szólásszabadság vagy a szabad vallásgyakorlás lehetősége. Ezek szintén olyan faktorok, amelyekre egyénként nem sok befolyásunk van.
Szerencsére viszont sok olyan pont lehet az életünkben, amire figyelmet fordítva növelhetjük a megélt szabadságunk fokát. Fontos kérdés, hogy az időtöltéseinket illetően mennyire van lehetőségünk dönteni és mennyire élünk ezzel a döntési joggal. Ha az előbbiben kevés szabadságot élünk meg, akkor sokat segíthet, ha nagyobb tudatossággal kezeljük az időbeosztásunkat, munkahelykeresésnél figyelünk a minél rövidebb ingázási időre, illetve igyekszünk határt húzni a munkaidőnk tekintetében.
Érdemes végiggondolni azt is, hogy amikor van lehetőségünk dönteni, akkor mennyire élünk a döntési jogunkkal? Például érdemes megvizsgálnunk a szabadidő eltöltésünket! Tényleg olyan dolgokat csinálunk, ami felölt és elégedettséggel tölt el?
Bizalom
A boldogságkutatásban a bizalom faktora azt a kérdést járja körbe, hogy egy adott társadalom tagjai mennyire bíznak egymásban. Ha az általános bizalom szintje magas, akkor az nagyon megkönnyíti a mindennapokat és megszabadít egy nagy adag aggodalomtól.
A saját környezetünkben a bizalom szintjét befolyásolhatjuk például azzal, ha az együttműködésre törekszünk a versengés helyett, az empátiára az önzés helyett, illetve igyekszünk megbízhatóak lenni a környezetünk számára (például megtartjuk a titkokat, tartjuk magunkat ahhoz, amit megígértünk stb.)
Jóság
Másokon segíteni és a körülöttünk élőket boldoggá tenni a saját boldogságunk fő forrása is lehet. Kedvességet vagy segítségnyújtást gyakorolni sokféle módon lehet, jelenheti akár csak azt, hogy a szembejövő idegenekre is kedvesen mosolygunk, végezhetünk valamilyen önkéntes munkát, esetleg segíthetünk a szomszédunk kerti munkájában. Bármi lehet ez a tevékenység, amit szívesen fogad a környezetünk és mi magunk is örömmel végzünk.
Pénz
A boldogság és a pénz kapcsolata nem egyszerű. Általánosságban, ha van hol laknunk, van mit ennünk és el tudjuk tartani a családunkat, akkor a pénz már ezen szint fölött nem ad hozzá jelentősen a boldogságunkhoz. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a pénz kifejezetten károsan hat a jóllétünkre, például amikor egy olyan környezetbe csöppenünk, ahol az anyagiakat tekintik minden tekintetben fokmérőnek és versenyhelyzet alakul ki körülötte (ezt nevezzük hivalkodó fogyasztásnak).
Néhány praktika a boldogságunk növelésére!
A saját boldogságunk megerősítésére rengeteg különböző praktika létezik és ami valakinek beválik, az nem biztos, hogy nekünk is működni fog. Nézzünk meg néhány ötletet, amit talán érdemes kipróbálnunk!
- Gyűjtsünk magunk köré sorstársakat!
A boldogságnövelésnek csodás módja lehet a digitális detox, a pénztárcakímélőbb vagy zöldebb életmód, de a legjobb, ha ezeket összefogva, egy közösség részeként tudjuk végezni. Beszéljük meg a családdal, hogy mikor tartunk kütyüszünetet, alapítsuk meg barátainkkal a vékonypénztárcájúak közösségét és járjunk olcsó vagy ingyenes programokra közösen, esetleg szervezzünk közösségi kertészkedést az utcában. Nincs is jobb érzés, annál, mint tudni, hogy bármikor kölcsönkérhetjük a szomszéd fűnyíróját, összefoghatunk egy közös cél érdekében és megoszthatjuk egymással a problémáinkat!
- Mozogjunk sokat!
A boldogságszint növeléséhez jelentősen hozzájárul a rendszeres testmozgás. Fontos azonban, hogy olyan tevékenységet találjunk, amit valóban élvezünk. Például összeköthetjük a kellemest a hasznossal és járhatunk biciklivel munkába esetleg választhatjuk a csoportos (és akár játékos) testmozgást a magányos edzőtermi súlyzóemelgetés helyett.
- Töltsük tartalmasan a szabadidőnket!
A munka paradoxonaként is emlegetik azt a jelenséget, amikor az emberek szükségszerű rosszként tekintenek a munkájukra, mégis sok esetben több áramlatélményben és pozitív érzelemben van részük, mint amikor nem kell dolgozniuk. Ennek hátterében alapvetően a passzív, üres szabadidő eltöltés áll, amelyet van lehetőségünk kicserélni olyan tevékenységekre, amelyek erősítenek és hozzájárulnak a jóllétünkhöz.
A valóban feltöltő hobbik érdeklődést, ismereteket és fegyelmet követelnek meg, ezek teszik lehetővé, hogy a szabadidőnkben is képesek legyünk áramlatélményt átélni. Ezek sokszor mentális erőfeszítést igényelnek és könnyebben fordulunk az azonnali, de csak rövid ideig tartó örömöt jelentő, jellemzően passzív fogyasztói szereppel járó tevékenységek iránt.
- Önkénteskedjünk!
Az önkéntesség nemcsak azt jelenti, hogy mi adunk! Jellemzően pontosan annyit kapunk vissza az adott tevékenységtől, amennyit mi beleteszünk. Az önkéntesség rengeteg pozitív hozadékkal jár amellett, hogy teszünk egy jó célért és mások segítségére vagyunk. Közösséget kaphatunk, növekedik a saját életünk miatt érzett hála, értelmesebbnek látjuk az életünket, csökkentjük a depresszió és a szorongás megjelenésének valószínűségét és rengeteg tapasztalatra tehetünk szert általa.
