A gluténintolerancia nem azonos a cöliákia nevű betegséggel. A cöliákia autoimmun betegség, míg a gluténérzékenység ugyan nem allergiás, de negatív reakció a gluténre a tápcsatorna vékonybéli szakaszában. Három olyan étrendet mutatunk be, amelyek segíthetnek csökkenteni a gluténérzékenység tüneteit, valamint felhívjuk a figyelmet arra, hogy glutén nem csupán a gabonalisztből készült termékekben fordulhat elő, ami annak kockázatát rejti, hogy a gluténérzékenyek fogyaszthatnak glutén tartalmú terméket anélkül, hogy erről tudomásuk lenne.
Mi a gluténérzékenység vagy glutén intolerancia?
Étrend és életmódbeli változtatások gluténérzékenység esetén
A gluténmentes diéta hosszútávú ártalmai
Glutén előfordulása csomagolt élelmiszerekben és gyógyszerekben
A gluténérzékenység tüneteit enyhítő praktikák
Mi a gluténérzékenység vagy glutén intolerancia?
A gluténintolerancia nem gyógyítható, illetve vissza nem fordítható állapot, de a tüneteit tudjuk kezelni és enyhíteni. A gluténintolerancia vagy gluténérzékenység gyakori probléma, amelyet a búzában, árpában és rozsban található fehérjére vált ki. A gluténérzékenység kezelésére számos étrendi ajánlást alkalmazhatunk. Ilyen például a gluténmentes étrend, a FODMAP-diéta vagy a korlátozott α-amiláz/ tripszin inhibitor diéta (ATI diéta).
Étrend és életmódbeli változtatások gluténérzékenység esetén
A kezelés elsődlegesen az étrend megváltoztatására épül. A gasztroenterológus szakorvos vagy dietetikus a kezelés során nyomon követi és ellenőrzi, hogy a kizáró vagy eliminációs diéta enyhíti-e a gyomor-bélrendszeri tüneteket (például a fokozott bélgázképződést, a hasi fájdalmat, a hasmenést és a hányingert).
Nagyon fontos a fentieken túl a nem cöliákiás gluténintolerancia miatt fellépő tápanyaghiány kezelése.
Nincs specifikus vizsgálat az NCGS diagnosztizálásához. A nem cöliákiás gluténérzékenység gyanúja akkor merül fel, ha a kezelőorvos a vizsgálatokkal már kizárta a cöliákia és a búzaallergia lehetőségét is. Ha ezt követően is fennállnak a tünetek, bevezetik a kezelésbe a gluténmentes étrendet, és ha ennek hatására a tünetek enyhülnek, valószínűsíthető a nem cöliákiás gluténintolerancia állapota.
Mindig konzultáljon gasztroenterológus szakorvossal, mielőtt saját maga diagnosztizálná a gluténintoleranciát vagy ennek gyanúja miatt étrendet változtatna.
A gluténmentes étrend
A gluténmentes étrend a legnépszerűbb gluténérzékenység kezelésére szolgáló módszer.
A gluténmentes étrenden engedélyezett gabonafélék a következők:
- Quinoa
- Rizs
- Hajdina
- Cirok
- Tápióka
- Köles
- Amaránt
- Zab (ha gluténmentesként van feltüntetve)
Kerülendő élelmiszerek a gluténmentes étrendben:
- Búza
- Teljes kiőrlésű búza
- Árpa
- Rozs
- Durumbúza
- Őröletlen egész búzaszem
- Graham
- Bulgur
- Tönköly
- Maláta
- Tritikálé
A gluténmentes diéta hosszútávú ártalmai
Soha ne kezdjünk bele anélkül gluténmentes diétába, hogy a szakorvos vagy háziorvos kifejezetten ezt írná elő. A búza és egyéb gabonafélék hosszú távú kizárása az étrendből káros lehet az általános egészségre. Akik kevés gabonát fogyasztanak, tápanyaghiány kockázatának lehetnek kitéve. A leggyakoribb a vashiány és a B-vitaminhiány, ezen belül pedig a folsav hiánya.
A gluténszegény étrend összefüggésbe hozható még a 2-es típusú cukorbetegség magas kockázatával is.
A gluténmentes diéta nem biztosítja azokat a tápanyagokat, amelyekre a szervezetünknek feltétlenül szüksége van és a gabona rostjában megtalálhatók.
Ezért fontos, hogy konzultáljunk a szakorvossal, mielőtt diagnózis nélkül teljes mértékben gluténmentes étrendre térnénk át.
Az alacsony FODMAP-diéta
A FODMAP rövidítés a “fermentálható oligoszacharidok, diszacharidok, monoszacharidok és poliolok” kifejezésből alkotott mozaikszó. Ebbe az élelmiszercsoportba soroljuk a rövid láncú szénhidrátokat és cukoralkoholokat, valamint a gabonaféléket, a búzából készült és sok egyéb élelmiszert. A FODMAP-ok nem szívódnak fel jól az emésztőszervrendszerben, ezzel hasi fájdalmat és puffadást okozhatnak.
A FODMAP-ok nehezen emészthetők, és úgy vélik, hogy ezek felelősek lehetnek a nem cöliákiás gluténintolerancia (NCGS) és az irritábilis bélszindróma (IBS) tüneteiért.
A FODMAP-oknak szerepe van az NCGS tüneteinek felerősítésében. A gluténérzékenyek gyomor-bélrendszeri tünetei enyhülnek, amint áttérnek alacsony FODMAP-értékű étrendre.
Amint bevezetjük az alacsony FODMAP-értékű étrendet, az alábbi élelmiszereket ajánlott kerülnünk:
- Zöldségek: karfiol, hagyma, póréhagyma, fokhagyma, spárga, articsóka, cukorborsó, gomba
- Gyümölcsök: őszibarack, szilva, körte, alma, füge, mangó, görögdinnye, cseresznye, szeder, aszalt gyümölcsök
- Kenyér, gabonapelyhek, tésztafélék és más búza, rozs vagy árpa alapú termékek
- Tejtermékek (kivéve ha laktózmentesek)
- Pisztácia, kesudió
- Hüvelyesek: zöldborsó, babfélék, csicseriborsó
- Édesítőszerek (mesterséges édesítőszerek, méz, szorbit, mannit, xilit, magas fruktóztartalmú kukoricaszirup)
Az alacsony ATI-értékű étrend
Az amiláz/ tripszin inhibitorok (ATI) növényi eredetű fehérjék. Ezek az anyagok teszik ellenállóvá a gabonát a kártevőkkel szemben.
A nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) oka nem a glutén nevű fehérje. Az érintett betegeknél az ATI-k azok a fehérjék, amelyek a gyomor-bélrendszeri tüneteket, és súlyosabb esetekben a bélgyulladást kiváltják, vagyis ez az intolerancia alapjában véve ebben tér el az autoimmun cöliákiától.
Az NCGS betegek számára emiatt lehet a tünetenyhítés egyik alternatívája az alacsony ATI-értékű étrend.
Az ATI-ban gazdag élelmiszerek közé tartoznak a rozs, árpa, búza és a glutént tartalmazó egyéb termékek, mint például:
- Gabonapehely
- Kenyér
- Tésztafélék
- Egyéb élelmiszer, amely gabonafélék felhasználásával készül.
Glutén előfordulása csomagolt élelmiszerekben és gyógyszerekben
A glutén intolerancia és egyébként a glutén allergia szempontjából is az egyik problémát az jelenti, hogy a beteg a tudta nélkül is fogyaszthat glutén tartalmú készítményeket.
Előfordulhat ugyanis, hogy glutént tartalmaz az étel akkor is, ha ez nem egyértelmű. Tartalmazhatnak akár gyógyszerek is gabona keményítőt vagy glutént is.
A gluténérzékenyeknek nagyon körültekintően át kell vizsgálniuk a termék összetevőire vonatkozó információkat a termékcímkéken, hogy el tudják kerülni a véletlenszerű glutén fogyasztást.
A gluténérzékenység tüneteit enyhítő praktikák
A gluténérzékenyek esetleg természetes praktikát is bevethetnek, annak érdekében, hogy enyhítsék a kellemetlen tüneteiket.
E praktikáknak a hatékonysága tudományosan nem bizonyított tény ugyan, de biztonságosnak és alacsony kockázatúnak tekinthetők:
- Bőséges folyadékfogyasztás: Javítja az emésztést, segít a szervezet tisztításában, és hozzájárul a megfelelő hidratáltság fenntartásához, különösen hányás és hasmenés esetén.
- Emésztőenzimek szedése: Segíti a tápanyagok, köztük a glutén lebontását, bár a gluténérzékenység kezelésében még nem bizonyított ezeknek a hatékonysága.
- Gyógynövényes teák fogyasztása: A borsmenta, kamilla vagy gyömbér tea csökkenti a hányingert, és segít fenntartani a hidratáltságot.
- Probiotikumok szedése: Egyesek szerint javítja a bélrendszerben uralkodó mikrobiom állapotát és egyensúlyát segít fenntartani. Hozzájárulhat ezáltal a glutén okozta gyulladás mérsékléséhez a vékonybélben.
A fenti praktikákon túl, a véletlenszerű gluténfogyasztás alkalmával jelentkező hányás és hasmenés esetén az érintett páciens alkalmazhatja ezeknek az állapotoknak az enyhítésére általánosan is alkalmazott gyógyszereket. Kellő körültekintéssel és ügyelve arra, hogy a bevett gyógyszerekben ne legyen glutén.
A gluténmentes étrend összeállításában és a kontrollálásban segítségünkre lehet a gasztroenterológus és a dietetikus is.
