Az Egészségügyi Világszervezet felosztása szerint a 65-74 év közöttiek az öregedő korosztály, a 75-90 éves személyek tartoznak az öregek csoportjába, a 90 évnél idősebbek pedig az aggastyánok. A köznyelvben a 60-65 év felettieket emlegetjük idősként. Az idősödéshez rengeteg félelem és káros sztereotípia kapcsolódik, tartunk a betegségektől, a képességeink gyengülésétől, az inaktivitástól és a kapcsolataink elvesztésétől. Ezekhez a szorongásokhoz az is hozzájárul, hogy a társadalom, amiben élünk tabusítja a halált és jellemző az idős emberekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés (ageizmus).
Szerencsére az utóbbi időben a szakemberek, a kutatók és a média is egyre többet foglalkozik a sikeres öregedés fogalmával. A sikeres öregedés legfontosabb tényezői közé tartozik a fizikai és mentális egészség megőrzése, a pozitív és élénk szociális kapcsolatok, az életcél és az értelmesség érzésének fenntartása, valamint az alkalmazkodókészség.
Mivel segíthetem a testi egészségem megőrzését?
A testi egészség megőrzésével kapcsolatosan gyakori téves elképzelés, hogy az idősödő személy nem tehet semmit a problémák megelőzése érdekében. Sajnos sokszor pont ez a feltételezés teszi inaktívvá vagy passzívvá az embereket és okozza az egészségügyi problémákat. Nézzünk meg néhány szokást, amelyek időskorban (is) segítik az egészségmegőrzést!
- Rendszeres mozgás
Tévhit, hogy a szervezet idősebb korban már nem igényel annyi testmozgást, mint a felnőttkor elején vagy közepén, illetve akár ártalmas is lehet a sportolás.
Az ajánlások szerint az egészségmegőrzéshez heti 150 perc mérsékelt vagy minimum 75 perc intenzív mozgás szükséges. Ha a mérsékelt mozgásból többet – mondjuk heti 300 percet – végzünk, akkor azzal tovább növelhetjük a jótékony hatásokat. Fontos, hogy egyhuzamban minimum 10 percet mozogjunk, mert a sport csak így fejt ki jótékony hatást a kardiorespiratorikus egészségre.
A felnőttkor szakaszához képest az időseknek ajánlott minimum heti háromszor egyensúlyt fejlesztő gyakorlatokat is végezni, amivel megelőzhetik a csökkenő mobilitásból eredő baleseteket.
De mégis milyen területeken jelenik meg a sport egészségre gyakorolt pozitív hatása? Ilyen például, hogy a rendszeres testmozgás:
- javítja a szív- és légzőrendszer működését,
- javítja a lipidprofilt,
- mérsékeli a vérnyomást,
- korrigálja a vércukorszintet,
- javítja az inzulinérzékenységet.
Azt is fontos kiemelni, hogy a sport javítja a mentális egészséget és ha csapatban végezzük a testmozgást akkor a szociális kapcsolataink is élénkebbé válhatnak általa.
- Kiegyensúlyozott táplálkozás
65 éves kor felett kiemelt figyelmet kell fordítani a kiegyensúlyozott táplálkozásra, hiszen ebben az időszakban megszaporodhatnak az emésztési problémák és a tápanyagok felszívódásának a nehézségei. Lényeges a fehérje és kalcium bevitel, a rendszeres folyadékfogyasztás, valamint a B12 és a D vitamin pótlása. Az érelmeszesedés lassítása elősegíthető a teljes kiőrlésű gabonák, a sok zöldség és gyümölcs, a hidegen sajtolt olajok, valamint a kevés zsír fogyasztásával.
- Rendszeres szűrővizsgálatok
A szűrővizsgálatok lehetővé teszik, hogy a betegségeket olyan korai fázisban felismerjük, amikor a problémát még nem jelzik a tünetek. Ez azért fontos, mert a korai szakaszban elkezdett kezelés jelentősen növeli a gyógyulás esélyét.
Mi az időskor feladata?
Erik Erikson psichoszociális fejlődésmodellje 8 szakaszra osztja az emberi életet. A periódusokon minden ember áthalad és megküzd az adott szakasz normatív krízisével. Ha az egyén az adott szakasz kihívásán sikeresen túljutott, akkor tud a következő fázisba lépni. Ha a megoldás nem sikeres, akkor a problémakör újra és újra felbukkan az élet során.
Erikson 8 szakasza közül az utolsó foglalkozik az időskor feladatával. A periódus fő egzisztenciális kérdése, hogy megfelelően éltük-e az életünket. Fokozatosan egy visszavonult ember nézőpontjából kezdünk visszatekinteni az életünkre és értékeljük az elért eredményeinket. Ha elégedettek vagyunk az életünk során gyakorolt hatással és kimenetellel, akkor elérhetünk az integritás állapotába. Ellenben, ha azt érezzük, hogy nem sikerült elérni a kitűzött céljainkat akkor az a kétségbeesés és a depresszió állapotát eredményezheti.
Mi segítheti még a sikeres öregedést?
A kiteljesedő időskorhoz számos környezeti (például összetartó közösség a településen), pszichés (például optimista gondolkodásmód) és fizikai (például nincs genetikai hajlam bizonyos betegségekre) tényező járul hozzá. Vannak olyan faktorok is, amelyek meglétére jelentős hatással tudunk lenni és érdemes szem előtt tartani, amikor a saját öregedésünkről gondolkodunk.
- Társas kapcsolatok
A Hardvard Study of Adult Development névre hallgató longitudinális kutatás 1938-ban indult és 75 éven keresztül követte 268 harvardi diák és 456 bostoni, hátrányos helyzetű gyerek életét. A kutatás során gyűjtött rengeteg adatból az látszik, hogy a hosszabb és boldogabb élet titkát a minőségi, megbízható kapcsolatok és a szoros, összetartó közösség jelentik.
- Egy életen át tartó tanulás
Az új ismeretek és készségek elsajátítása segíti az intellektuális képességek megőrzését, valamint a pszichomotoros képességek és a társas készségek fejlődését. A tanulás időskori folytatására kiváló lehetőséget biztosítanak a különböző, tanfolyam jellegű képzések, a hobbikba való belemerülés, a kulturális programok vagy egy új közösségbe való bekapcsolódás.
