Az utóbbi években rengeteg bizonytalansággal kellett megküzdenünk, ráadásul a mindennapok nehézségeinek terhe sem csökkent, így nem csoda, ha azt érezzük, hogy nehezen birkózunk meg a problémákkal. Nézzük meg, hogy mit is jelent pontosan a biztonságérzet és hogyan erősíthető!

A biztonságérzet, mint emberi szükséglet

Abraham Maslow az 1950-es években dolgozta ki híres szükségletpiramisát, amely az 5 legfontosabb emberi szükségletet foglalja magába és rendezi hierarchiába. Elmélete megalkotásával a motiváció működését vizsgálta és arra volt kíváncsi, hogy bizonyos tevékenységekre miért fordítunk hatalmas energiákat, míg másokért a kisujjunkat sem mozdítjuk.

Maslow modellje szerint az 5 alap szükséglet közé sorolhatjuk:

• a fiziológiai szükségleteket (ilyen például a víz, a levegő, az élelem, az alvás, a szex vagy az anyagcsere)
• biztonsági szükségleteket
• a szociális szükségleteket (ebbe a kategóriába kerülnek a baráti és családi kapcsolatok, az intimitás, illetve a szeretet és a valahova tartozás igénye)
• az önbecsülést (ide tartozhat az elismerés és a pozíció, természetesen nem csupán a karrier értelmében)
• és az önmegvalósítást (a szükségletek ezen legmagasabb formájához soroljuk a kreativitást, a vitalitást, a személyes fejlődést és a céltudatosságot).

Maslow úgy képzelte a szükségletek működését, hogy először a hierarchiában alul szereplő késztetéseknek kell kielégülniük ahhoz, hogy a feljebb lévő igényeinkkel is foglalkozni tudjunk. Ezt az elméletet ugyan rengeteg kritika érte a megszületése óta, de a biztonsággal kapcsolatos emberi szükséglet jól bemutatható rajta keresztül.

Maslow elmélete megkülönböztet fizikai, anyagi, erkölcsi és egészségi biztonságot.

A fizikai biztonság tulajdonképpen az ember alapvető testi biztonságát jelenti. Ez magába foglalja, hogy nem kell tartanunk a balesetektől, betegségektől és sérülésektől, sem az otthonunkban, sem a munkahelyünkön, sem egyéb, a közvetlenül környezetünkhöz tartozó helyen nem vagyunk fokozott veszélynek kitéve.

Az anyagi biztonság magába foglalja, a munkahelyi biztonságot (vagyis, hogy nem kell tartanunk egy hirtelen munkahely vesztéstől) és a pénzügyi stabilitást (amely azt jelenti, hogy nem kell aggódnunk az alapszükségleteinkhez kapcsolódó kiadásoktól és az egészségügyi költségektől)

Az erkölcsi biztonság fogalma egyrészt jelent egy belső összhangot és érzést az értékrendünkkel és azzal kapcsolatban, hogy az értékeinknek megfelelő életet élünk. Másfelől kifejez egyfajta társadalmi megerősítést az erkölcsi normáknak megfelelő viselkedés esetén, amely erősíti az erkölcsi biztonságot.

Az egészségi biztonság kifejezés azt takarja, hogy az egészségünkkel kapcsolatos szükségleteink (például kiegyensúlyozott táplálkozás, testmozgás, a szükséges egészségügyi ellátás és szűrés elérhetősége) megfelelően biztosítottak, illetve kezelve vannak.

Kontrollálható és kontrollálhatatlan tényezők

Amikor a biztonságérzet kérdéséről gondolkodunk, akkor fontos, hogy elkülönítsük egymástól a kontrollálható és a kontrollálhatatlan tényezőket. Ha a biztonság érzésének fokozása vagy megerősítése a cél, akkor érdemes inkább a kontrollálható tényezőkre fókuszálnunk.

A legtöbb szorongást okozó helyzet nem fekete-fehér és mindenben találhatunk olyan faktorokat, ami cselekvésbe fordíthatja a bénult félelmünket. Például egy nehéz munkahelyi prezentáció elkészítésekor nincs ráhatásunk arra, hogy a főnökünknek milyen kedve lesz az előadásunk napján, de befolyásolhatjuk a saját munkánk alaposságát és azt is, hogy mennyit alszunk a nagy napot megelőző éjszaka.

Az olyan globális méretű problémák esetén is jól használható stratégia ez, mint amilyen a koronavírus járvány vagy a klímaváltozás. A pandémia során sokan önkéntes munkával vagy pénzadományokkal igyekeztek segíteni és ugyanez jellemző a környezetpusztulás megakadályozásának kapcsán.

Hirtelen nehéz lehet elkülöníteni, hogy egy adott helyzetben milyen tényezőkre van ráhatásunk. Ilyen esetben hasznos lehet, ha végig gondoljuk az összes közrejátszó faktort és három kategóriába rendezzük őket. Legyen egy belső kör, amiben azok a komponensek szerepelnek, amik alapvetően tőlünk függenek és egy külső kör, ahol a részben befolyásolható tényezők vannak. A papír többi részére összegyűjthetjük azokat az összetevőket, amikre nincs ráhatásunk.

Mivel erősíthetem a biztonságérzetemet?

A saját biztonságérzetünk erősítését érdemes az alapoktól kezdeni és végig gondolni, hogy milyen tényleges veszélyt jelentő faktorok vannak a környezetünkben. Ha ezeket van lehetőségünk kizárni vagy megváltoztatni, akkor tegyük meg. Ha például nem fordítunk időt a testmozgásra, gyorséttermi ételeket fogyasztunk és rendszeresen dohányzunk, akkor az egészségi biztonságérzetünk jogosan áll ingatag lábakon.

A bizonytalanságok eloszlatásában sokat segíthet a tájékozódás. A tudás hiányánál nincs ijesztőbb, hiszen ilyenkor jellemző, hogy a valós információk helyére a lehető legijesztőbb lehetőségeket helyettesítjük be. Fontos, hogy a forrásunk mindig megbízható és megalapozott legyen, és semmiképp se a kattintásvadász cikkek címeiből informálódjunk. Az interneten elképesztő sebességgel terjednek az álhírek, 7-szer gyorsabban, mint a valós adatok.

A biztonságérzésünk támogatásában fontos szerepe lehet azoknak a kapcsolatainknak, ahol elfogadva érezzük magunkat. Az ilyen empatikus közegekben megoszthatjuk a félelmeinket és megerősödve, meghallgatva kerülhetünk ki a beszélgetésekből.

Ha azt érezzük, hogy a biztonságérzetünk olyan szinten megingott, ami már akadályozza a mindennapokat és hatással van a szokásos tevékenységeinkre és közeli kapcsolatainkra, akkor kérjünk segítséget! Keressünk fel egy pszichológust, illetve, ha nem tudunk vagy nem akarunk szakemberhez fordulni, esetleg öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, akkor tárcsázzuk az éjjel-nappal elérhető, ingyenes Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) a 116-123-as számon!