„Ide nem azért jössz, hogy jól érezd magad, hanem azért mert ez a kötelességed!”- Ezt a mondatot valószínűleg sokan hallottuk az iskolás éveink alatt, de a hozzáállás jellemzően a munkahelyekre is beszivárog (még ha ilyen nyíltan nincs is kimondva). De vajon a jóllét és a teljesítmény valóban kizárják egymást? Nem lehet, hogy valójában jobban teljesítünk, amikor jól érezzük magunkat?
Mi az a jóllét?
A jóllét fogalma – bár első hallásra egyértelműnek tűnik – vitákat gerjesztő és egy új pszichológiai ág elindulását eredményező kérdés. A hagyományos pszichológia fókusza jellemzően (és ez a múltban még inkább hangsúlyos volt) a betegségeken, a pszichopatológiákon és a hiányállapotokon van.
Azonban a jóllét sokkal tovább mutat, mint a betegség puszta hiánya. Ezt a különbséget akár a hétköznapokban is érzékelhetjük, hiszen hatalmas eltérés van aközött, hogy két ismerősünk a gyakran elhangzó „Hogy vagy?” kérdésre a közvetkezőképpen válaszol: „Köszönöm, megvagyok. Elég szürkék mostanában a hétköznapok, de szerencsére a problémák elkerültek.” vagy inkább így reagál: „Köszönöm, nagyon jól vagyok mostanában, valahogy több az energiám és sokkal könnyebben veszem az akadályokat is.”. Valószínűleg érezzük, hogy ennek a két képzeletbeli ismerősnek nem ugyanolyan mértékű a jólléte, holott problémákról, aggodalmakról vagy félelemről egyikük sem számolt be.
A pozitív pszichológia áramlata pontosan ezt a különbséget helyezte a középpontjába és a vizsgálódása fókuszában a jól működés, illetve az egyén és a közösség jóllétét erősítő tényezők kutatása áll. Ez a nézőpontváltás nagy hatással volt a pszichológia egészére és olyan pozitív eredményei is voltak, mint hogy a klinikai pszichológia elkezdett nagyobb hangsúlyt helyezni az erősségekre, az erőforrásokra és a megelőzésre.
De mi is tulajdonképpen a jóllét? A jóllét több különböző kritérium fennállása mellett megvalósuló állapot. Ilyen fontos szempont:
- a szorongás, a depresszió és az egyéb negatív állapotok viszonylagos hiánya,
- a pozitív érzelmek magas intenzitása és gyakorisága,
- az életünk kisebb területein (például a munkánkban vagy a párkapcsolatunkban) megélt elégedettség és sikerélmény,
- illetve az élet egészével való elégedettség.
A WHO (World Health Organization) hasonlóan határozta meg a jóllét jelentését. Ezen definíció szerint a jóllét egy olyan állapot, amelyben a személy termékeny munkát végez, valamilyen módon hozzájárul a közössége életéhez és mindeközben meg tud birkózni a stresszhelyzetekkel.
A PERMA modell szerint a jóllét öt fő tényezőből áll, amelyek magukban foglalják a jó kapcsolatokat, az értelem teli életet, az elköteleződést, a sikerélményeket és a pozitív érzelmeket.
Láthatjuk, hogy összességében a képességek kibontakoztatása, a sikerélmény megélése, a termékeny munkavégzés fontos részét képezik a jóllét fogalmának. Vajon miért tűnik ilyen szorosnak ez a kapcsolat? Hogyan alakul a teljesítményünk, amikor jól érezzük magunkat?
Hogyan függ össze a teljesítmény és a jóllét?
Seligman és munkatársainak 2009-es kutatása szerint a nagyobb jóllét állapotában az embereknek nagyobb a figyelmi kapacitása, illetve jellemzőbb rájuk a kreativitás és a holisztikus gondolkodás.
Ennek hátterében a „bővíts-építs” elmélet által összefoglalt hatások állnak. Az elmélet lényege, hogy a pozitív érzelmek nemcsak jelzői annak, hogy jól vagyunk, hanem hatást is gyakorolnak a jóllétünkre. A pozitív érzelmek által a személy cselekvési és gondolati repertoárja szélesedik, megnő az esély az új társas kapcsolatok kialakítására, emelkedik a kreativitás és az élet minden területén új erőforrásokkal gazdagodik az illető. Ilyen erőforrás lehet mondjuk a siker élménye vagy a megerősödött szociális háló. A bővülő erőforrások hozzásegítik az egyént ahhoz, hogy hatékonyabban legyen képes alkalmazkodni a változásokhoz és jobban meg tudjon küzdeni az esetleges nehézségekkel.
A pozitív érzelmek hatásai miatt azok a személyek, akik sok pozitív állapotot élnek át, hajlamosabbá válnak arra, hogy ez a jövőben is folytatódjon. Ennek az oka, hogy nő az adott személy nyitottsága, amely gyarapítja az erőforrásokat és ez még több pozitív érzelemhez vezet. Ezt a jelenséget pozitív spirálnak nevezzük.
Ez összességében azt jelenti, hogy a pozitív érzelmek nemhogy nem hátráltatják a jó teljesítményt, hanem inkább fokozzák azt!
Segítségre van szükséged? Így válassz szakembert!
A jóllét növekedése sokszor apróbb változtatások vagy szervezeti programok eredménye, de akár arra is lehet igényünk, hogy egy szakemberrel közösen dolgozzuk fel a témát.
Előfordulhat, hogy szeretnénk egy kicsit többet tanulni arról, hogy hogyan segíthetjük elő saját jóllétünket, a ránk jellemző szituációban mire érdemes odafigyelni. Amikor alapvetően az a célunk, hogy fejlődjünk, ráadásul egy konkrét célt is meg tudunk magunknak határozni, akkor érdemes coach vagy pszichológus segítségét kérnünk.
Egy coach kompetenciahatárai a teljesítmény erősítésére, illetve a célok megtervezésének és elérésének segítésére terjednek ki. Egy pszichológus tanácsadást végezhet, amelynek keretein belül mélyebb és hosszabb munkára van lehetőségünk. Ha valamilyen klinikai szintű probléma áll fent akkor klinikai szakpszichológushoz érdemes fordulnunk, míg pszichoterápia vezetésére csak pszichoterapeuták jogosultak. Fontos, hogy ezen kívül rengeteg különböző módszer létezik, lehet csoportos és egyéni terápiára járni (vagy akár online is részt venni a folyamatban), és néha többféle opciót is ki kell próbálnunk mire megtaláljuk a hozzánk leginkább illő változatot.
