A böjti időszakban sokan fogadalmat tesznek, hogy 40 napig nem esznek húst, továbbá van, aki a kényelmi termékekről is lemond erre az időtartamra. A böjt célja, hogy meghatározott időn keresztül megvonunk egyes élelmiszereket a szervezetünktől, majd a böjt után újra visszatérünk eredeti étrendünkhöz. Az életmódban történő változtatásoknak vannak szélsőséges oldalai is, ilyen például az orthorexia, mely nem más, mint az egészséges táplálkozás iránti megszállott életmód.
Az elmúlt években óriási divattá nőtte ki magát az egészséges életmód és táplálkozás, vagyis a „clean eating”. A tiszta táplálkozás követői kerülik a feldolgozott élelmiszereket, a „műkajákat”, helyette organikus zöldségeket, gyümölcsöket és háztáji forrásból származó húst fogyasztanak. Gondoltad volna, hogy az egészséges életmód pszichés betegséggé is fejlődhet?
Óriási kihívás napjainkban úgy táplálkozni, hogy valóban olyan étel kerüljön az asztalunkra, amely mentes mindenféle mesterséges anyagtól és tápanyagban gazdag. Sokan gyakorolják elszánt odaadással ezt az életmódot, ám át lehet esni a ló túloldalára; az egészség kényszerítő erővé válhat, amely az egyén egész életvitelét meghatározza.
Az orthorexia azzal az ártatlan vággyal kezdődik, hogy leküzdjünk például egy krónikus betegséget vagy javítsunk az általános egészségi állapotunkon. Mivel ennek teljesítése jelentős akaraterőt igényel – hiszen a diéták többsége erőteljesen különbözik a gyermekkori étkezési szokásoktól vagy a környező kultúra hatásaitól -, kevesen viszik sikerre a feladatot. A legtöbb embernek hatalmas önfegyelemre van szüksége ahhoz, hogy leadjon pár kilót. A diéta alatt tanúsított önfegyelem azonban átcsaphat felsőbbrendűségi érzésbe azok felett, akik – nyilvánvalóan helytelen módon – gyorséttermi ételeket tömnek magukba. Idővel már csak az számít a betegnek, mit eszik és mennyit. A speciális étrend megvalósítása és fenntartása egyre több időt vesz el napjaiból, amely már kórosnak mondható. Aki orthorexiában szenved, naponta órákat tölt azzal, hogy étkezéseit tervezgesse. Kizárólag saját maga gondoskodik az élelmiszerek beszerzéséről, hogy pontos rálátása legyen arra, mit fogyaszt. A beteg élettere beszűkül, kerüli azokat a helyzeteket, ahol más ételeket is ennie kellene, személyes kapcsolatai leépülhetnek, nem hajlandó másokkal együtt étkezni. Úgy véli, az általa követett diéta biztosítja az egészségét, a többi étel ártalmas, és bűntudatot érez, ha mégis „rossz” ételt fogyaszt, és eltér az általa egészségesnek vélt étrendtől. Az átlagos jövedelmű nőket kétszer akkora valószínűséggel keríti hatalmába az egészség mániákus követése, mint a férfiakat.
Az egészséges táplálkozás minél szélesebb körben való megvalósítása rendkívül hasznos és fontos életfeladat, de ne feledkezzünk meg annak szociális, baráti és családi kapcsolatokat befolyásoló, továbbá pszichológiai hatásáról sem. Az evés több mint tápanyagbevitel; ízek élvezetét és másokkal való együttlét örömét is jelenti.
A megfelelő étkezéshez, akár életmód-váltáshoz kérj segítséget szakértő dietetikustól!
