Amikor a nyár árnyékot vet: rejtett egészségügyi veszélyek, amelyekre nem árt felkészülnöd
A nyár sokak számára az év fénypontja. Hosszabb nappalok, melegebb esték, barátokkal töltött órák, vízparti kikapcsolódás, közös főzések, kirándulások, utazások – ebben az évszakban minden adott a feltöltődéshez. De ahogy a nap egyre erősebben süt, a hőmérő higanyszála pedig kitartóan kapaszkodik felfelé, nem árt, ha az örömök mellé egy csipetnyi tudatosság is társul. Ugyanis a nyári hónapok nemcsak az élmények időszakát fémjelzik, hanem egyben az egészségügyi kockázatokat is – sokszor éppen akkor, amikor a legkevésbé számítunk rájuk.
Talán nem is gondolnánk, de a leggyakoribb nyári problémák nem egzotikus veszélyekből erednek. Nem a medúzacsípés, nem is a cápák, és nem a ritka trópusi betegségek a valódi fenyegetés, hanem olyan hétköznapi helyzetek, amelyek mindannyiunkkal megtörténhetnek – és gyakran meg is történnek.
A hő hatásai: kimerültségtől hőgutáig
Vegyük például a hőséget. Egy forró, párás napon már önmagában is komoly megterhelést jelent a szervezet számára. Ha mindehhez szabadtéri mozgás, sportolás, kertészkedés vagy akár csak egy napsütéses séta is társul, a test hamar túlhevülhet. A hőkimerülés és a hőguta nem egyformán ismert fogalmak, de nem is szükséges orvosnak lenni ahhoz, hogy felismerjük a tüneteiket: izzadás, fejfájás, hányinger, zavartság, vagy éppen az izzadás hirtelen megszűnése, ami már súlyosabb bajt jelez. A hőguta egyáltalán nem ritka, mégis sokan csak legyintenek az első jelekre, mondván: „csak meleg van, semmi több”.
A hőséggel kapcsolatos egészségügyi problémák megelőzéséhez az alábbi egyszerű, de hatékony lépések kulcsfontosságúak lehetnek:
- Kerüld a legmelegebb napszakokat, különösen 11 és 15 óra között, és ha lehet, végezd a kinti tevékenységeket reggel vagy késő délután.
- Igyál rendszeresen vizet, még akkor is, ha nem érzed magad szomjasnak, hiszen a folyadékveszteség gyakran észrevétlenül történik.
- Viselj világos, bő szabású ruhákat, amelyek segítik a test hőleadását, és válassz jól szellőző, természetes anyagokat.
- Figyelj a veszélyeztetettekre, mint az idősek, gyermekek, vagy krónikus betegséggel élők, akik különösen érzékenyek a hőség hatásaira.
- Ne hagyd figyelmen kívül a tüneteket, mint például szédülés, hányinger vagy izomgörcs – ezek gyakran az első jelei annak, hogy a szervezet túlmelegedett.
A napsugárzás bőrt érő hatásai
Hasonlóképpen alábecsült veszély a napégés is. Ki ne érezte volna már a bőre húzódását egy-egy strandolás után? De ez több puszta kellemetlenségnél: a napégés valójában a bőr sérülése, amelyet a napsugárzás okoz. Már néhány komolyabb leégés is elegendő lehet ahhoz, hogy évekkel később komoly bőrproblémáink legyenek, különösen, akkor ha a napégés fiatal korban rendszeres volt.
Jóllehet a védekezés nem kíván nagyobb erőfeszítést, mégsem mindig sikerül erre kellőképpen gondot fordítanunk.
A naptej használata sokaknál napi rutinná válik nyáron. Mégis kialakulhat a napégés, ha az alábbi hibákat elkövetjük:
- nem megfelelően választjuk meg a napvédő krémet vagy napolajat,
- nem visszük fel a bőrfelületre kellő gyakorisággal a nap ellen védő készítményt,
- nem a kellő mennyiségben visszük fel a napégést megakadályozó krémet a napnak kitett bőrfelületünkre,
- vagy éppen egy-egy testtáj védelméről egyszerűen megfeledkezünk, így gyakran védelem nélkül hagyjuk az érzékeny bőrfelület a fülön, a lábfejen vagy a hajvonal mentén,
ezzel pedig sajnálatos módon és minden elővigyázatosság ellenére réseket hagyunk a védelem pajzsán.
A vízpart rejtett kockázatai
Amikor az ember végre víz közelében tudja tölteni a meleg napokat– legyen szó strandról, tóról vagy kerti medencéről –, nemcsak a víz nyújtotta élményeket érdemes számításba venni, hanem a láthatatlan kockázatokat is.
Pancsolás vagy úszás közben a vízzel együtt véletlenül lenyelt szennyeződések nemcsak kellemetlen hasmenést vagy bőrkiütést okozhatnak, hanem komoly fertőzések forrásai is lehetnek.
Különösen a gyerekeknél gyakori a vízparti üdülés alkalmával „összeszedett” fülgyulladás, amit a legtöbb esetben csupán egy kis odafigyeléssel is megelőzhetnénk: ha nem felejtjük otthon fülvédőt vagy azzal már sokat tehetünk, ha nem mulasztjuk el a gyermek fülét megtörölni a törölközővel, amint kijön a vízből.
A rovarcsípések és fertőzések megelőzése
A rovarok is nyáron a legaktívabbak. Egy szúnyogcsípés vagy méhcsípés elsőre ártalmatlannak tűnhet, de azok esetében, akik érzékenyek a rovarmérgekre, akár életveszélyes reakciókat is kiválthat.
A kullancsok által terjesztett Lyme-kór szintén nyáron okozza a legtöbb megbetegedést – különösen azoknál, akik sokat kirándulnak vagy kertészkednek. A baj itt is megelőzhető lenne egy egyszerű rutinnal:
- rovarriasztó használata,
- hosszú ruházat viselése a természetben
- a bőrünk rendszeres átvizsgálása, miután a természetben töltöttük a napot.
A rovarok által terjesztett fertőzések és csípések elkerüléséhez érdemes betartani a következő ajánlásokat:
- Használj megbízható rovarriasztó szereket, lehetőleg DEET vagy picaridin hatóanyaggal, amelyek bizonyítottan csökkentik a csípések számát és a fertőzések kockázatát.
- Öltözz praktikusan természetjáráskor vagy kerti munkák végzéséhez, zárt cipő és hosszú ujjú, világos ruházat segíthet megelőzni a kullancscsípést, mert vagy észrevesszük, amikor mászik a kullancs a ruhánkon, vagy nem fér hozzá a szabad bőrfelületünkhöz a kullancs a ruházatunknak köszönhetően.
- Vizsgáld át magadat és ruházatodat minden kirándulás után, különösen a térdhajlat, hónalj és deréktájék területét.
- A szabadtéri programot követően fürödj le, lehetőleg két órán belül, mert így könnyebben eltávolíthatók a rovarok és az esetlegesen allergiát kiváltó pollen is a bőrről.
- Ne hagyd huzamos ideig mosatlanul a szennyes ruháidat, hanem mosd ki őket magas hőmérsékleten, ezzel is csökkentheted a fertőzésveszélyt.
Piknik öröm vagy inkább baktériumveszély?
Gyakori nyáron a hányás és hasmenés. Ennek pedig nagyon banális okai lehetnek. Egyrészt, külföldre utazva gyakran előfordul, hogy nem a megszokott higiéniát tapasztaljuk, például repülőúton, vagy tengeri hajókázás közben, de akár a szállodai szoba is okozhat meglepetéseket.
Nem kell azonban nagy távolságokra utazni ahhoz, hogy kitegyük magunkat az említett nyári hasmenés kockázatának.
A szabadtéri főzés, grillezés, piknikezés a nyár egyik legélvezetesebb tevékenysége. Sajnos ezek a fesztelen tevékenységek azonban magukban hordozzák az ételmérgezés kockázatát. Mi ennek az oka?
A baktériumok melegben különösen gyorsan szaporodnak, így a szobahőmérsékleten hagyott ételek már rövid idő alatt is fertőzővé válhatnak.
Ha nem megfelelően tároljuk vagy gondatlanul készítjük el az ételeket, vagy evés előtt elmulasztjuk megmosni a kezünket, a mindenki által jól ismert kellemetlen következményeket tapasztalhatjuk, hányás és hasmenés formájában, amelyek pedig nyáron igen nagy bajt, kiszáradást okozhatnak..
A nyár mentális oldala: kimerültség és nyári depresszió
Mindezek mellett van még egy kevésbé látványos, de annál valósabb nyári veszély: a testi-lelki kimerültség. A hosszabb nappalok, és pusztán az, hogy a gyerekek a nyári szünidőt otthon töltik, és ezzel extra törődés és odafigyelést igényelnek, a fokozott programkényszer, a közösségi médiában látott „tökéletes nyarak” olyan pszichés nyomást gyakorolhatnak a szülőkre, amely nyári depresszióhoz vezethet.
A tünetek gyakran észrevétlenek maradnak–hiszen „elvileg” most kellene a legboldogabbnak lenni, vagyis nem vesszük komolyan a tüneteket: alvászavar, ingerlékenység, motiválatlanság.
De a valóság gyakran más, mint a média által belénk programozott szuperingerekkel tűzdelt minta. Ezt pedig meg kell tanulnunk elfogadni.
Tudatos nyár avagy élmények, biztonsággal karöltve
Bár a nyár vitathatatlanul az év legszebb időszaka – , de csak akkor, ha nem csak az élményekre, hanem a testi és lelki biztonságunkra is odafigyelünk.
Mert a gondtalan pihenés sosem a véletlenen múlik, hanem azon, mennyire vagyunk felkészültek minden váratlan eshetőségre.
Egy kis tudatossággal a napernyő alatt nemcsak pihentető árnyékban, hanem nyugalomban is lehet részünk.
