Miért nem érdemes az állami nyugdíjra támaszkodni?
Az állami nyugdíjrendszer meglehetősen gyenge lábakon áll és egyre gyakrabban találkozhatunk a médiában a nyugdíjválság kifejezéssel. Ennek a problémának a hátterében két társadalmi változás húzódik meg. Egyrészt csökken a születésszám, másrészt nő a várható élettartam. Ez a két tendencia azt eredményezi, hogy egyre több nyugdíjas korú személy lesz és egyre csökken az aktív dolgozók aránya. De vajon mi köze ennek a nyugdíjakhoz?
A jelenlegi nyugdíjak összegét az aktív dolgozók termelik ki. A nyugdíjjárulék aktuálisan 10 százalékot tesz ki a bruttó fizetésből, és három dolgozóra jut egy nyugdíjas. Ez az arány a nyugdíjasok számának növekedésével és az aktív dolgozók számának csökkenésével tovább romlik majd, és még nagyobb terhet fog jelenteni a nyugdíjjárulék. Sajnos ez a tendencia nem folytatódhat a végsőkig és a dolgozók nem lesznek képesek arra, hogy kitermeljék a nyugdíjakat.
De ilyen esetben vajon mi történik? Mivel több nyugdíjas között kell elosztani ugyanazt az összeget, csökkenni fog az egy főre jutó nyugdíjak összege.
A mostani nyugdíjasok az aktív éveik alatt keresett bevételük 60-80 százalékát kapják meg nyugdíjként. Már ez az összeg sem jelent biztos megélhetést, és a jövőben további csökkenés várható.
Sokan a nyugdíj melletti munkavállalásban látják a megoldást, ám nem érdemes ezzel terveznünk. Nem tudhatjuk, hogy milyen lesz az egészségi állapotunk néhány évtized múlva, ráadásul a munkaerőpiaci helyzetet sem lehet előre megjósolni. A nyugdíjaskori munkavállalás mellett az is várható, hogy tovább emelkedik a nyugdíjkorhatár.
Egy másik alternatíva a helyzet megoldására a magán nyugdíj-előtakarékosság. Ezeknek a termékeknek a segítségével apránként építhetjük fel a nyugdíjaskori anyagi biztonságunkhoz szükséges megtakarítást. A félrerakást a kormány adóvisszatérítéssel, a pénzintézetek pedig kamatokkal támogatják.
Milyen nyugdíj-előtakarékossági formák léteznek?
A célzott nyugdíjcélú megtakarításnak Magyarországon három alapformája létezik.
- nyugdíjbiztosítás
- önkéntes nyugdíjpénztár
- nyugdíj-előtakarékossági számla.
A nyugdíjbiztosítás a megtakarításos életbiztosítások célzott formája. A futamidő a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatár betöltésekor jár le, ekkor hozzáférhetünk a megtakarításunkhoz. A nyugdíjbiztosításnak van hagyományos és befektetési egységekhez kötött formája.
A hagyományos nyugdíjbiztosítás esetén szakértők foglalkoznak a befektetésünkkel és alacsony, de garantált kamatot kapunk a megtakarításaink után. A befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítások esetén előre összeállított portfóliók közül választhatjuk ki a hozzánk leginkább illő opciót, és magasabb kamatokat is elérhetünk, ha jól döntünk.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak rugalmas, de a pénzügyekben kevésbé jártas megtakarítók számára is javasoltak. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 3-4 előre összeállított portfólió közül választhatják ki a hozzájuk leginkább illeszkedő lehetőséget. Az utóbbi 1-2 évtizedben 5-7 százalék volt ezeknek a termékeknek a hozama, de ez természetesen nem jelent garanciát a jövőre nézve.
A nyugdíj-előtakarékossági számla egy rendkívül rugalmas termék. A befektetéseinkkel szabadon rendelkezhetünk, önállóan választhatjuk ki, hogy milyen értékpapírokba kerüljön a megtakarításunk. Ez hatalmas szabadságot adhat, és jelentős hasznot termelhetünk, ugyanakkor megvan a kockázata a veszteségnek is. A jó döntések meghozatalához fontos, hogy jártasak legyünk a befektetések világában, illetve elég energiát fordítsunk a feladatra.
Mindhárom nyugdíj-előtakarékossági forma után igényelhető állami adó-visszatérítés, amely évente a megtakarításink 20 százaléka. Ez az összeg a nyugdíjbiztosítás esetén maximum 120 ezer, az önkéntes nyugdíjpénztár esetén 150 ezer, a nyugdíj-előtakarékossági számla esetén 100 ezer forint lehet.
Hogyan érdemes öngondoskodási terméket választani?
Már az sem egyszerű feladat, hogy a három alaptípus közül kiválasszuk a hozzánk legjobban passzolót, de az még tovább bonyolíthatja a helyzetet, hogy számos különböző termék mellett dönthetünk.
A mérlegelés során többféle szempontot érdemes figyelembe venni és végiggondolni, hogy számunkra milyen aspektusok fontosak a nyugdíjcélú megtakarítás szempontjából.
Elsőként vegyük számításba, hogy mennyi pénzügyi tapasztalattal rendelkezünk, illetve mennyi energiát tudnánk szánni a megtakarításunkra. „Ha szívesebben választanánk az önálló, de több energiát megkövetelő utat, akkor érdemes lehet elgondolkodnunk a nyugdíj-előtakarékossági számlán. Ha inkább a biztosra mennénk és szakértőkre bíznánk a befektetésünket, akkor a nyugdíjbiztosítások között nézzünk szét.” Mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az is lényeges szempont, hogy mennyire vagyunk rendszeres megtakarítók. A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében semmi nem ösztönöz minket a rendszeres megtakarításra, a nyugdíjaskori anyagi biztonságunk kizárólag az önfegyelmünkön múlik.
Sokan elsődleges szempontként veszik figyelembe a kamatokat. Az elérhető nyereség jellemzően a nyugdíj-előtakarékossági számláknál a legmagasabb, de ez nagy kockázattal párosul. Ellenben a nyugdíjbiztosítás alacsony hozammal kecsegtet, de ezt biztosan megkapjuk. A legjobb opció függ attól, hogy mennyi időnk van még hátra a nyugdíjba vonulásig és mekkora a kockázattűrő képességünk.
A másik fő szempont a díjszabás szokott lenni. Összességében elmondható, hogy a nyugdíjbiztosítások a drágább termékek közé tartoznak, az önkéntes nyugdíjpénztár egy jóval olcsóbb megoldás, a nyugdíj-előtakarékossági számla költségei pedig a végrehajtott tranzakciók számától függenek. A döntés során érdemes azt is figyelembe venni, hogy milyen szolgáltatásokat kapunk a pénzünkért (illetve szükségünk van-e ezekre a szolgáltatásokra).
Az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás mellett szóló érv, hogy ezen termékek esetében van lehetőségünk haláleseti kedvezményezett kijelölésére. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az öröklés a hagyatéki eljárás kihagyásával, adó- és illetékmentesen történhet meg, ezzel megkönnyítve a szeretteink életét.
