A krónikus betegségek nem csupán fizikai tünetekkel és korlátozásokkal járnak, hanem jelentős pszichés következményekkel is számolnunk kell.  Az érintettek gyakran szembesülnek számos kihívással és stresszforrással, amelyek befolyásolják mindennapi életüket, érzelmeiket és mentális egészségüket. Nézzük meg, hogy mik a leggyakoribb stresszorok és mire kell figyelni a megküzdésnél!

Milyen lelki tényezők állnak a krónikus betegségek mögött?

A krónikus betegségek rengeteg különböző okból jelenthetnek stresszort, amely terhek rárakódnak az érintett személy alap pszichés állapotára.

Ne felejtsük el, hogy sokszor ez az alapszint már problémákkal tarkított terep, hiszen a tartós egészségügyi problémák kialakulásában és fennmaradásban sokszor pszichés tényezők is fontos szerepet játszanak. A leggyakrabban jelentkező lelki faktorként említjük a:

• stresszt és a szorongást, amik erőteljes terhelést jelentenek a test számára és olyan egészségügyi problémákhoz vezethetnek, mint a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőrendszerrel kapcsolatos zavarok, illetve az immunrendszer általános gyengülése.
• hangulatzavarok, amelyek összefüggésbe hozhatók a szív problémákkal, valamint az egészség általános romlásával.
• traumák és veszteségek, amelyek rendszerint a stresszen keresztül fejtik ki testi hatásukat.

Fontos kiemelni, hogy a lelki problémák és a krónikus betegségek közti kapcsolat távolról sem egyértelmű vagy egyszerű, sokféle tényező bonyolult hatásmechanizmusa működik a háttérben.

Milyen stresszorokkal kell megküzdenie egy krónikus betegnek?

Egy krónikus betegséggel élő személynek rengeteg különböző stresszorral kell felvennie a harcot, amelyeket a környezet sokszor nem is lát világosan, ezzel megnehezítve az érintett személy helyzetét.

A legtöbbünk számára egyértelműnek tűnik, hogy a betegséggel járó fájdalom és testi változások megterhelik a problémákkal küzdő személyt. Ezek a változások sokszor akadályozzák a korábban mindennapinak számító tevékenységeket, amely kiemelt érzelmi megterhelést jelenthet. A legtöbb esetben nem lehet előre megjósolni a betegség kimenetelét, amely nehézzé teszi a tervezést és a betegek könnyen kilátástalanná válhatnak a jövőjüket illetően.

Emellett megjelenhetnek azok az életmódbeli változások, amelyek a mindennapokban állandóan felbukkanva emlékeztetik a krónikusan beteg személyt a történtekre. Ilyenek lehetnek például az étrendi megkötések, a testmozgásra vonatkozó orvosi előírások, vagy a gyógyszerszedés.

A krónikus betegségekben kiemelt szerepe lehet a pénzügyekkel kapcsolatos stressznek, hiszen a kezelések hosszadalmasak és drágák, ráadásul a beteg általában kiesik a munka világából.

Sokszor megfeledkezünk róla, de a társas izolálódás is fontos stresszforrás lehet. A krónikus betegek tarthatnak a környezetük reakciójától, így nehezen osztják meg a nehézségeiket, amivel éket vernek a társas kapcsolataikba. Társadalmi szinten számos negatív sztereotípia kapcsolódik a hosszan tartó egészségügyi problémákhoz, ami miatt az érintettek csökkenő önbizalmat és meg nem értettséget élhetnek meg, ami miatt akaratlanul is visszahúzódnak.

Mi segíthet a megküzdésben?

Egy krónikus betegségben érintetté válni rendkívül megterhelő és ijesztő. Természetes, hogy legszívesebben csak megfeledkeznénk az egészről, illetve a gyászreakció megjelenése is nagyon gyakori egy ilyen helyzetben.

A kutatások eredménye szerint a krónikus betegségek megjelenése esetén is – hasonlóan a legtöbb félelmet keltő helyzethez – a leghatékonyabb megküzdési mód a szembenézés.

Effektív módszer, ha a diagnózissal kapcsolatos kételyeinket és kérdéseinket kiírjuk magunkból, és ezeket a bizonytalanságokat tisztázzuk az orvosunkkal.

Kérjünk segítséget az egészségi állapotunk erősítése érdekében: kérdezzünk meg egy szakembert, hogy milyen konkrét lépéseket érdemes megtennünk! Ezzel a bénult félelmet cselekvésbe fordíthatjuk és ezáltal sokkal több kontrollt érezhetünk a szituáció fölött!

Ne felejtsük el, hogy a kontroll kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy megőrizhessük a mentális jóllétünket! Egy krónikus betegség során sokféle tényező fölött veszítjük el az irányítást, viszont fontos, hogy inkább azokra a dolgokra fordítsuk a fókuszt, amiket tudunk szabályozni. Ilyen lehet például az életmódunk, a saját kezelésünkkel kapcsolatos döntések, vagy éppen az, hogy töltünk-e időt olyan emberekkel, akik nem támogatnak minket.

Ha azt érezzük, hogy az állapotunk rendkívül megterhelő és nem tudjuk egyedül megoldani a problémákat, akkor bátran kérjünk segítséget és forduljunk pszichológushoz. Egy megfelelő szakemberrel biztonságos és elfogadó térben dolgozhatunk a nehézségeink megoldásán!

Ha nem tudunk vagy nem akarunk szakemberhez fordulni, esetleg öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, akkor tárcsázzuk az éjjel-nappal elérhető, ingyenes Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) a 116-123-as számon.

Mit tehetek hozzátartozóként?

Hozzátartozóként is rendkívül megterhelő, ha egy szerettünk krónikus betegséggel kell, hogy szembenézzen. A nehézségeinket sokszor nem tudjuk megélni, hiszen támogatóként számít ránk a betegségben érintett személy.

Ilyen helyzetben természetes reakció, hogy segíteni szeretnénk, de sokszor pont ez a baj forrása. A betegségben érintettek számára fontos, hogy megőrizhessék az irányítást az életük felett és néha időbe telik, amíg elfogadják a betegség tényét, illetve megtalálják a megküzdési módjaikat. Ezt a folyamatot a leginkább azzal segíthetjük, ha elfogadó és biztonságos légkört teremtünk.

Abban is fontos szerepünk lehet, hogy felismerjük, ha a beteg elakadt a megküzdés folyamatában. Ha a szerettünk a depresszió és a szorongás jeleit mutatja, hetek óta ingerlékeny, kedvetlen, motiválatlan, illetve döntésképtelen, akkor próbáljunk rávilágítani a problémára. Ilyen esetben fontos, hogy közösen keressünk egy szakembert, akivel a hozzátartozónk szívesen dolgozik a nehézségek megoldásán.