Írta: Bodor Anna

A pozitív pszichológia tényleg csak a pozitív gondolkodásról és a boldogságról szól? Nem! Megmutatjuk, hogy mi ennek az irányzatnak a célja, milyen témákkal foglalkozik és hogyan használhatod a mindennapokban!

Mi is az a pozitív pszichológia?

A pozitív pszichológia áramlata a pszichológia tudományágának egy friss oldala, amely 1998 óta létezik, ugyanakkor már az 50-es évek óta bontogatja szárnyait. Alapító anyja Martin Seligman, aki Csíkszentmihályi Mihállyal közösen 2000-ben fogalmazta meg a pozitív pszichológia célját: az emberi élet teljesebbé tétele, amellyel jól kiegészíthető a hagyományos pszichológia (amely inkább a mentális betegségek, hiányosságok és nehézségek kezelésére, diagnosztizálására, kutatására helyezi a hangsúlyt).

Fontos kiemelni, hogy a boldogsággal, a szárnyalással és virágzással már korábban is foglalkoztak kutatások és szakemberek, de nem fogta ezeket egybe egy meghatározott irányzat.

A pozitív pszichológia lényege, hogy nem a hiányosságok és a rossz működésmód kijavítására koncentrál, hanem a pozitív tulajdonságok kialakítására, arra, hogy hogyan hat a viselkedés és a cselekvés a közösségek megfelelő működésére és a jóllétre. Emberképe a saját sorsát alakítani képes, kompetens személy, aki ki tudja bontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket és potenciált. Úgy gondolja, hogy ezeknek a képességeknek a kibontakoztatásában és az emberi jóllét elősegítésében nagy szerepet játszhat a pszichológia. A patológiákkal olyan módon foglalkozik, hogy inkább a megelőzésre koncentrál.

Miben segíthet minket a pozitív pszichológia?

A pozitív pszichológia sokféle módon lehet hatással a mindennapjainkra, fokozhatja a jóllétünket, a teljesítményünket, a hatékonyságunkat, a kapcsolataink mélyebbé és jelentőségtelibbé válhatnak általa és az élet értelmességének megéléséhez is nagyban hozzájárulhat. Olyan fontos témákkal foglalkozik, mint a hála, az erősségek, a flow, az egészség, az optimizmus, a megbocsájtás, a reziliencia, a megküzdési stratégiák, az időskori kiteljesedés és a boldogság.

A pozitív pszichológia gyakorlatai között jónéhány olyan is megtalálható, amelyek könnyen beilleszthetők a mindennapokba és egyszerűek, de természetesen ezeknél jóval komplexebb módszerekkel is dolgozik.

Az egyszerűbb technikák közé tartozik például a hálanaplózás, amelynek az a lényege, hogy rendszeresen összegyűjtjük azokat a dolgokat, amikért hálásak vagyunk. Erre a célra vezethetünk egy külön füzetet, amibe listába szedve vagy épp szövegesen megfogalmazhatjuk, ami miatt hálát érzünk. A kutatási eredmények alapján heti néhányszor érdemes írnunk a listát. A mindennapos naplózás kevésbé javasolt, mert így könnyen gépiessé válhat ez a tevékenység.

Hasznos lehet egy kicsit jobban megismerni a karaktererősségeinket és nagyobb hangsúlyt helyezni az olyan tevékenységekre, amiben gyakorolhatjuk azt, ami igazán jól megy és ezáltal kiteljesedhetünk és nagyobb kompetenciaérzetet élhetünk meg.

A flow nagy területét öleli fel a pozitív pszichológiának. Ez a téma szintén olyan, amivel akár önállóan is foglalkozhatunk és kialakíthatunk olyan körülményeket, amelyek mellett nagyobb gyakorisággal és mélységgel merülhetünk bele az áramlatélménybe. Találhatunk erre lehetőségeket a munka, a kapcsolatok, a vallás, a sport, a hobbitevékenységek vagy az olyan rutinfeladatok végzése közben is mint mondjuk a takarítás vagy a főzés.

Ráhangolódásként érdemes lehet kipróbálnunk különböző mindfullness gyakorlatokat, amik akár a mindennapi tevékenységeink részét képezhetik. Például főzés közben koncentráljunk a jelen illataira, érzeteire, színeire és hangjaira. Figyeljük meg a rotyogó étel hangját, a fűszerek érintését vagy a finom illatokat. Ha elterelődnének a gondolataink, akkor csak finoman tereljük vissza a jelen pillanatra, elfogadva, hogy ez teljesen természetes folyamat.

A pozitív pszichológia félreértelmezései

A pozitív pszichológiát sokan értelmezik úgy, hogy csak a boldogságról szól és kerüli a negatív érzelmeket vagy az élet részeit képező nehézségeket. A toxikus pozitivitás és a pozitív gondolkodás erőltetésének képe gyakran kapcsolódik ehhez a pszichológiai ághoz, valamint gyakori elképzelés, hogy az alkalmazott módszerei csak egyéni szinten, illetve az egyébként is jó társadalmi és gazdasági helyzetben lévők esetén működnek.

Sajnos ezek a tévhitek nagyban akadályozzák a pozitív pszichológia széleskörű alkalmazását. Valójában a pozitív pszichológia a jóllét növelése érdekében foglalkozik a negatív emóciók fontosságával és az érzelemszabályozással, valamint nagyon nagy szerepet játszhatna abban, hogy közösségi és társadalmi szinten tegyünk a jóllét növekedéséért. Például intézményi szinten sor kerülhetne iskolai pozitív pszichológiai programok megvalósítására, amelyek nemcsak a tanulók mentális egészségét támogatnák, de még a teljesítményükre is jó hatással lennének. A pozitív pszichológia módszerei nemcsak a gazdag és sikeres emberek esetében relevánsak, hanem bárki számára kapaszkodót jelenthetnek abban, ha szeretné elősegíteni a saját mentális jóllétét és megtanulni jobban kezelni a nehézségeket.