Okoseszközök használata lassíthatja a szellemi hanyatlást
Sokan gondolják úgy, hogy a technológia világa a fiatalok terepe, és az idősebb generáció számára inkább idegen, mint hasznos. Kutatások igazolják azonban, hogy az idősebbek, akik aktívan használnak valamilyen okoseszközt, kisebb eséllyel szenvednek kognitív hanyatlástól, vagyis lassabban romlanak a szellemi képességeik.
Hogyan csökkentheti az okostelefon használata az időskori kognitív hanyatlást?
Ellensége-e az agyunknak a technológia?
Nem a mennyiség, hanem a minőség számít
Hogyan csökkentheti az okostelefon használata az időskori kognitív hanyatlást?
Sokan tartanak attól, hogy a digitális eszközök, például az okostelefon, a számítógép vagy a tablet hosszú távon károsan hatnak az agy egészségére, különösen idősebb korban. Sokat hallhatjuk akár a „digitális demencia” kifejezést is, amely azt sugallja, hogy a képernyőhasználat feledékennyé, figyelmetlenné és szellemileg inaktívvá tehet minket.
Azonban egy nagyszabású kutatás éppen ennek ellenkezőjére hívja fel a figyelmet, és megkérdőjelezi azt a korábbi félelmet, hogy a technológia használata önmagában rontaná a szellemi képességeket.
A vizsgálat során több mint 400 000, 50 év feletti ember életét és szokásait elemezték, és a résztvevők szellemi állapotát különböző kognitív tesztekkel is értékelték.
Az eredmények meglepőek, és sokakat megnyugtathatnak: azok az idősebb emberek, akik rendszeresen használnak digitális eszközöket – legyen szó akár internetezésről, okostelefonról vagy számítógép-használatról –, kisebb eséllyel tapasztalnak szellemi hanyatlást, mint azok, akik ritkábban élnek ezekkel a technológiákkal (Benge és Scullin, 2024).
Ellensége-e az agyunknak a technológia?
Bár a kutatás nem tudta egyértelműen megállapítani azt, hogy a technológiahasználat valóban javítja a kognitív képességeket, vagy inkább arról van szó, hogy azok, akik eleve jobb szellemi állapotban vannak, szívesebben használják ezeket az eszközöket.
A kutatók szerint a két tényező összefügghet, és valószínűleg kölcsönösen erősíti egymást. Tehát a technológia lehet, hogy nem csodaszer, de nagy valószínűséggel nem is az agy ellensége.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a digitális eszközök nemcsak információforrást jelentenek, hanem egyfajta szellemi tornát is biztosítanak. Az okostelefonok és számítógépek kezelése ugyanis komplex feladatmegoldási is igényelhet a felhasználó részéről, így a döntéshozás, a problémamegoldás vagy éppen az új funkciók megtanulása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agyunk frissebb maradjon (Benge és Scullin, 2024).
Ezenfelül az okoseszközök a társas kapcsolattartásban is segítenek: legyen szó a családdal, a közel vagy távol élő ismerősökkel folytatott videóhívásról, egy közösségi oldal böngészéséről, vagy akár csak arról, hogy naprakészen követjük a világ eseményeit, mindezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy szellemileg aktívak maradjunk.
A digitális technológia továbbá olyan praktikus megoldásokat is kínál, amelyek ellensúlyozzák a kor előrehaladtával esetlegesen jelentkező feledékenységet vagy szervezési nehézségeket – például emlékeztetőt állíthatnak be az érintettek, hogy ne felejtsék el bevenni a gyógyszereket, de az eligazodásban is rendkívül jó segítségnek bizonyulhat a GPS használata, de akár a feladatkezelő aktív alkalmazásával a fontos feladataink is pontosan nyomon követhetők ma már.
Nem a mennyiség, hanem a minőség számít
Lényeges azonban, hogy megértsük: nem a képernyőidő mennyisége a lényeg, hanem az, hogyan használjuk a digitális eszközeinket.
Ha a technológiát passzívan használjuk, vagyis hosszú órákon át csak különösebb odafigyelés nélkül nézzük vagy céltalanul böngészünk az okos eszközön, az kevésbé segíti az agyműködés aktivitásának a fenntartását, mivel e tevékenységek során inkább csak passzívan vonjuk be az agyunkat a tevékenységbe.
Ezzel szemben, ha a digitális eszközöket aktívan, gondolkodásra, tanulásra, társas kapcsolatok építésére vagy problémamegoldásra használjuk, az kifejezetten előnyös lehet az agy egészsége szempontjából.
Ez a megközelítés egyébként egybeesik azzal a régóta hangoztatott jó tanáccsal, amely szerint a szellemi frissesség megőrzéséhez fontos a gondolkodást serkentő tevékenységek végzése és a társas kapcsolatok ápolása (Etchells, 2024; Gilbert, 2024).
A tanulmány eredményeit a Nature Human Behaviour című folyóiratban publikálták, és a tudományos közösség is üdvözölte a megállapításokat (Benge és Scullin, 2024). Több szakértő hangsúlyozta, hogy a technológia nem butít el minket, sőt, megfelelő használat mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy szellemi képességeinket idősebb korban is megőrizzük.
Az eredmények azt sugallják, hogy a digitális technológia nem ellenség, hanem inkább egy lehetőség: a digitális eszközeinket okosan használva támogathatjuk a szellemi egészségünket (esetleg kisebb eséllyel alakulhat ki a demencia), és könnyebben boldogulhatunk a mindennapokban, még akkor is, ha az életkor előrehaladtával néhány dolog már nehezebben megy.
Általánosságban elmondható, hogy a legújabb tudományos kutatás üzenete reménykeltő: nem kell félnünk a technológiától, sőt, ha okosan és tudatosan használjuk, segíthet abban, hogy idősebb korban is megőrizzük szellemi frissességünket és önállóságunkat.
A kulcs tehát nem a képernyők kerülése, hanem az aktív, tartalmas, szellemi kihívást jelentő tevékenységek előtérbe helyezése – legyen az egy új alkalmazás kipróbálása, egy videóhívás a szeretteinkkel, vagy egy érdekes cikk elolvasása a világhálón.
