„A megelőzés mindig jobb, mint a gyógyítás” elvét érdemes szem előtt tartanunk, amikor a saját egészségünkről van szó. Az egészségügyi problémák elkerülése érdekében fontos, hogy rendszeresen sportoljunk, kiegyensúlyozottan táplálkozzunk, odafigyeljünk a mentális jóllétünkre és az emberi kapcsolatainkra. Sajnos még a legegészségesebb életmód mellett is kialakulhatnak betegségek, amelyekről fontos, hogy időben tudomást szerezzünk. A gyors diagnózist segíti, ha odafigyelünk a testünk jelzéseire és rendszeresen részt veszünk szűrővizsgálatokon. De vajon milyen típusú szűrővizsgálatok léteznek, milyen gyakran kell részt venni ezeken és milyen korhatár fölött?
Mit nevezünk szűrővizsgálatnak?
Szűrésnek nevezzük az olyan vizsgálatokat, amelyeken panasz- és tünetmentes, magukat egészségesnek tartó személyek vesznek részt. A cél, hogy a betegségek fennállását nagy valószínűséggel kizárják vagy az egészségügyi problémákat még a tünetek jelentkezése előtt feltételesen megállapítsák.
A szűrővizsgálatok azért lehetnek hatékonyak mert a betegségek nem egyik napról a másikra alakulnak ki. A betegség kezdeti fázisában még csak rejtetten, sejtszinten jelennek meg a kóros változások, amelyeket a személy nem is érzékelhet. Ezután következik a preklinikai szakasz, amikor ugyan tünetek még nincsenek, de a betegség már látható bizonyos jelzésekből. Ilyen lehet mondjuk egy jellegzetes röntgenkép árnyék, egy apró vérnyom vagy egy szabálytalan alak. Ebben a szakaszban van jelentősége a szűrővizsgálatoknak, hiszen ezek az orvosi ellenőrzések képesek kimutatni a páciens által még nem észlelt problémákat is, így a betegség időben kezelhetővé válik és nő a gyógyulási esély. Klinikai szakaszról akkor beszélhetünk, ha a tünetek már megjelentek és a beteg (jó esetben) orvoshoz fordul.
A szűrővizsgálatok esetében fontos szétválasztani az alkalomszerű szűrés és a szervezett lakossági szűrés fogalmát. A szervezett lakossági szűrést az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi és a szűrésen való részvételre felszólítja az adott lakossági korcsoport tagjait. Az alkalomszerű szűrést a vizsgált személy kezdeményezi és ilyenkor az illető tájékozottságán és egészségmegőrzési motivációján múlik, hogy valóban rendszeresen részt vesz-e a szükséges szűréseken.
Miért fontosak a szűrővizsgálatok?
AZ ANTSZ adatai szerint a szűrővizsgálatokkal a magyarországi halálozások nagy hányada válna elkerülhetővé. Ez szervezett szűrésprogram esetén, 5-7 év alatt 1500-2000 elkerülhető halálesetet jelent (amennyiben a lakosság körülbelül 70 százaléka részt venne a szűrésen).
Milyen szűrővizsgálatokra van szükség évente és miért?
A szűrővizsgálatok fontosságáról sokat hallhatunk, de sok tévhit és hamis információ kering azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen vizsgálatokra is van szükség. A hivatalos álláspont szerint vannak olyan szűrővizsgálatok, amelyeken már fiatal felnőttkortól fontos rendszeresen részt venni (ennek alsó határa egyezményesen a 21 éves kor):
- Hallásvizsgálat – 2 évente
A halláskárosodás vagy más hallási problémák lassan kialakulhatnak, és az emberek gyakran nem veszik észre azonnal a változásokat. A rendszeres hallásvizsgálat lehetővé teszi az orvosok vagy audiológusok számára, hogy kövessék a hallás állapotát, és ha problémák merülnek fel, időben cselekedhessenek. Fontos, hogy ez a típusú szűrés a gyerekek és az idősek esetén is releváns, hiszen a fejlődési rendellenességek és az időskori halláskárosodás gyakori problémáknak számítanak.
- Látásvizsgálat – 2 évente
Ugyanez igaz a látásvizsgálat esetén: a problémák fokozatos kialakulása miatt a személy csak lassan és későn észleli a romlást, így fontos, hogy szűrés segítségével időben észlelhetővé váljon a látás csökkenése. Ezen kívül a látásvizsgálatoknak van egy további fontos funkciója: nemcsak a szemészeti problémákra összpontosítanak, hanem az általános egészségfigyelés részei is lehetnek. A szemészeti problémák, például a cukorbeteg retinopátia vagy a magas vérnyomás okozta szemészeti változások, az általános egészségügyi problémák jelei lehetnek. Ezeket a problémákat a látásvizsgálatokon keresztül is fel lehet ismerni.
- Szájüregi szűrés – 2 évente
A szájüreg szűrés segíti a rákos elváltozások felismerését, a fogászati problémák azonosítását és egyéb, kapcsolódó betegségek időben történő diagnosztizálásához is hozzájárul. Ilyenek például a szív- és érrendszeri problémák, valamint a cukorbetegség.
- Melanóma szűrés – évente
Mivel a melanóma magas halálozási aránnyal járhat, ha nem kerül korai felismerésre és kezelésre, fontos, hogy évente megjelenjünk az anyajegy szűrésen. Ez különösen fontos, ha fokozottan ki vagyunk téve a napfénynek, a családi kórtörténetben előfordult már bőrrák vagy sok anyajeggyel rendelkezünk.
Idősebb korban milyen szűrővizsgálatok vállnak ajánlottá?
Léteznek olyan szűrés típusok is, amelyeket bizonyos életkori sávokban javasolnak a szakemberek. Ide tartozik például:
- Méhnyakrák szűrés: A méhnyakrák szűrés célja a méhnyakrák korai felismerése és a sejtes elváltozások azonosítása, mielőtt azok méhnyakrákká fejlődnének. Ezt a szűrést 25-65 éves kor között, minimum 3 évente érdemes elvégeztetni. Ha különösen óvatosak szeretnénk lenni, akkor már a szexuális élet kezdetétől és akár évente érdemes ismételni.
- Emlőszűrés: Az emlőszűrés 45 és 65 éves kor között kiemelten fontos, az eljárást érdemes 2 évente megismételni.
- Prosztataszűrés: A prosztataszűrés 50 éves kor fölött kell végeztetni és ilyenkor évente érdemes ismételni a vizsgálatot.
- Vastagbélszűrés: 50 és 70 éves kor fölött kiemelt jelentőségű, és két évente kell ismételni ezt a típusú szűrést.
Hogyan segítheti az egészségbiztosítás a szűrővizsgálatok elvégzését?
A szervezett lakossági szűrések előnye, hogy rendszeresen ismétlődnek és nem az egyén felelőssége az időpontfoglalás és a szervezés. Ezekkel a lehetőségekkel fontos, hogy éljünk, azonban néha indokolt lehet, hogy az egészségbiztosítások segítségét is igénybe vegyük.
Például előfordulhat, hogy a szűréseket szívesebben végeztetnénk a magánegészségügyben, esetleg gyakrabban jelennénk meg a vizsgálaton, mint a fenti irányelvek javasolják.
Az egészségbiztosítások segítségünkre lehetnek a rendszeres és alapos ellenőrzésben. Ha az egészségbiztosítási csomagunknak részét képezik a szűrések is, akkor sokkal hajlamosabb leszünk részt venni ezeken a vizsgálatokon. Ráadás, hogy nem kell aggódnunk a szervezési kérdések miatt sem, hiszen ennek a terhét leveszi a vállunkról a biztosító.
