Írta: Bodor Anna

A mértéktelen evészavar egy gyakran előforduló, de kevéssé ismert evészavar típus! Nézzük meg, hogy milyen tünetei vannak, milyen okok állhatnak a probléma hátterében és milyen kezelési módszerek léteznek!

Mi az a mértéktelen evészavar?

A mértéktelen evészavar (binge eating disorder) az evészavarok csoportjába tartozik és a krónikus, kényszeres túlevéssel jellemezhető probléma. A tünetek között megjelenik a nagymennyiségű étel elfogyasztása rövid idő (1-2 óra) alatt (ezt nevezzük falásrohamnak), amely alatt a személy nagyfokú kontrollvesztettséget él meg. Mértéktelen evészavar esetén a falásrohamok legalább heti egyszer jelentkeznek és minimum 6 hónapja fennállnak. Egyéb jellemző, hogy a mértéktelen evészavarban szenvedőket komolyan aggasztják a falásrohamok és jellemzően bűntudatot élnek meg egy-egy ilyen alkalom után.

További jellemzője a mértéktelen evészavarnak, hogy az adagok nagyobbak, mint amit egy normál ember meg tudna enni, a falásrohamok alatt az étkezés sebessége gyorsabb, mint a normál étkezések alatt, az evés hányingerig vagy a kellemetlen közérzetig tart, illetve, hogy éhségérzet nélkül eszik a személy (sokszor inkább a rossz hangulat vagy az unalom vezérli).

A mértéktelen evészavar gyakorisága relatíve magas, főleg ahhoz képest, hogy a köztudatban kevéssé ismert probléma. A felnőtt társadalomban ez a leggyakrabban előforduló evészavar, a férfiak 2 százalékát, a nők 3,5 százalékát érinti.

A mértéktelen evészavar súlyos következményeket vonhat maga után. Egyrészt romboló hatással van az egészségünkre, növeli az elhízás, a szív- és érrendszeri problémák, az alvászavarok, az emésztőrendszeri zavarok és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, valamint károsan érinti a mentális egészségünket és például gyakran párosul depresszióval és szorongással.

Mi miatt alakul ki a mértéktelen evészavar?

Az evés, létfenntartó funkciója mellett fontos élvezeti faktor is és erőteljesen köthető agyunk jutalmazási rendszeréhez. Az, hogy csokit ettünk bánatunkban, vagy unalomból nassoltunk, már sokunkkal megtörtént. Azonban előfordul, hogy ez a tendencia nagy méreteket ölt, eluralkodik az életünk felett és kialakul a mértéktelen evészavar.

De vajon milyen okok húzódhatnak meg a probléma hátterében?

Mögöttes tényezőként szerepelhet a genetika és a különböző hormonális okok. Ha a családunkban jellemző volt a mértéktelen evészavar, akkor nagyobb hajlamunk van arra, hogy mi is érintettek legyünk, hiszen például az étvágyat és az éhségérzetet szabályozó agyi központok működésének nagy szerepe van ebben a problémában.

Ezek mellett a lelki összetevőknek is fontos funkciója van. A mértéktelen evészavar jellemzően depresszióval és alacsony önértékeléssel társul, amelyek miatt a személy érzelem- és impulzuskontroll funkciója gyengébb és nagyobb eséllyel nyúl az evéshez, mint hangulatjavító és feszültséglevezető technikához.

A háttérben meghúzódhatnak tanult családi minták, traumák, illetve a vékonyság társadalmi elvárása, amely szerint a túlsúly hátterében csak az akaraterő hiánya állhat. Ez utóbbi hiedelem miatt az érintett személyek mély szégyenérzetet élnek meg és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy családjuk és barátaik előtt rejtve maradjon a probléma. Ez a tendencia könnyen eredményezhet egy ördögi kört, amelyben nagyon nehezített a segítségkérés, így a megoldás is. Fontos kiemelni, hogy a szigorú, fenntarthatatlan diéták is torkolhatnak mértéktelen evészavarban!

Milyen kezelési módok léteznek?

A mértéktelen evészavar kezelésének többféle módja van, amelyek általában kombinálják a pszichológiai terápiát, a gyógyszeres kezelést és az életmódbeli változtatásokat. A kezelés célja a tünetek csökkentése, a pszichológiai és fizikai egészség javítása, valamint az egészséges étkezési szokások kialakítása.

A leghatékonyabb pszichológiai kezelések közé tartoznak:

• Kognitív viselkedésterápia (CBT): Ez az egyik leghatékonyabb módszer a mértéktelen evészavar kezelésére. A CBT segít azonosítani és megváltoztatni azokat a gondolkodásmódokat és viselkedéseket, amelyek hozzájárulnak a túlevéshez.
• Interperszonális terápia (IPT): Ez a terápia a személyes kapcsolatok és az evészavar közötti összefüggéseket vizsgálja, és segít javítani a kommunikációt és a kapcsolatok minőségét.
• Dialektikus viselkedésterápia (DBT): Ez a módszer az érzelmi szabályozás és a stresszkezelési technikák fejlesztésére összpontosít, ami segíthet csökkenteni a mértéktelen evés epizódjait.

Emellett kiemelt szerepük lehet az önsegítő csoportoknak és a pszichoedukációnak, amely segít megérteni a problémát és nyújt egy sorstársközösséget, amelynek a védőhálójában könnyebb a nehézségekkel való megküzdés.

A pszichológiai támogatás mellett kiemelt szerepe van a táplálkozási tanácsadásnak, amelynek a keretein belül segítséget kaphatunk egy kiegyensúlyozott étrend kialakításban és az étkezési mintáink szabályozásában.

Fontos lehet emellett az is, hogy az érintett személy kialakítsa azokat a stresszkezelő technikákat, amelyek számára a legjobban működnek, valamint beiktassa a rendszeres testmozgást a mindennapokba.

Ha kontrollálhatatlan falásrohamokat tapasztalunk, ezek az epizódok hatással vannak az önértékelésünkre, hangulatunkra vagy az egészségünkre, akkor érdemes felkeresnünk egy szakembert.

Ha nem tudunk vagy nem akarunk szakemberhez fordulni, esetleg öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, akkor tárcsázzuk az éjjel-nappal elérhető, ingyenes Lelki Elsősegély Szolgálatot (LESZ) a 116-123-as számon, vészhelyzet esetén pedig tárcsázzuk a mentőket!