Írta: Bodor Anna
A felnőtté válás sokszor hosszú és nehézkes folyamat, amely során számos kihívással szembesülünk és sokféle feladatot kell teljesítenünk. A családról való leválás, a párkeresés és a karrierválasztás mind rengeteg nehézséget tartogathatnak ebben az időszakban. Vajon mit jelent a kapunyitási krízis és mikor érdemes szakemberhez fordulni a problémákkal?
Milyen krízisekkel néz szembe egy fiatal felnőtt?
Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint az emberi élet során természetesen bekövetkező fejlődési szakaszok közül a fiatal felnőttkor a hatodik lépcsőfok. Ennek az életszakasznak a fő feladata az, hogy a személy képes legyen a másokkal való intimitásra. Ez egyrészt jelenti a mély párkapcsolat kialakításának képességét, de kapcsolódik hozzá, hogy a személy képes kitartani célok, feladatok és elképzelések mellett, úgy hogy közben megtartja az énhatárait. Ahhoz, hogy az egyén ezeknek a kihívásoknak meg tudjon felelni, elengedhetetlen, hogy teljesítse a korábbi szakaszok, kiemelten a serdülőkor feladatát, vagyis az identitás kialakítását.
A fiatal felnőttek kihívásai kultúránkként kicsit különbözőek lehetnek, de összeségében a civilizált társadalmakra igaz, hogy a személyeknek meg kell küzdeni a származási családról való leválással, a munkába állás nehézségeivel és lemondásaival, a párválasztás megpróbáltatásaival, valamint az elköteleződéssel járó szorongással. Ebben az időszakban olyan döntéseket kell meghoznunk, ami nagy hatással van hosszútávon is az életünkre, ráadásul a modern kor sajátosságaiból eredően folyamatosan szembesülünk azzal, hogy egy-egy választás meghozásakor milyen egyéb opciókról mondunk le.
Jellemző ebben az időszakban, hogy az autonómia tovább erősödik, a személy igyekszik kialakítani saját identitását, feltérképezi saját lehetőségeit, valamint törekszik a kiteljesedésre. A közösségek, pár(kapcsolatok) rengeteget alakulnak ebben az időszakban és létrejönnek a személy prioritásai is.
Kapunyitási krízis: mit jelent ez a fogalom?
A kapunyitási krízis alapját a választási lehetőségeknek az a sokfélesége okozza, amik mellett el kell köteleződni vagy elutasítani őket. A kapunyitási krízis nem pszichológiai zavar, természetesen velejárója a fiatal felnőttkori létnek. Egy egy olyan nehézség, amelynek megoldása hozzájárul a fejlődéshez és az identitás megszilárdulásához. Tömören összefoglalva a kapunyitási krízis a jövőtől való szorongást hordozza magában, a fiatalok amiatt aggódnak, hogy biztosan a jó döntést hozzák-e meg és nem fogják-e később megbánni a választásukat.
A fiatal felnőttkor során a személy karriert, közösséget, illetve párkapcsolatot választ, amelyek mellett el is köteleződik. Ha azt érzékeli, hogy a választásai nem illeszkednek az identitásához, illetve az általa előzetesen elképzelt képhez, akkor belső konfliktust él át és próbál elszakadni a vállalt kötelezettségekből. Ez azért különösen nehéz mert a fiatal tarthat a társadalmi megítéléstől, a környezete véleményétől, illetve nem lehet biztos abban, hogy valóban a választásai miatt érez feszültséget, vagy csak a felelősség súlya nyomja a vállát.
Ez a helyzet sokszor azt eredményezi, hogy a személy aktívan kilép a vállalt felelősségekből, viszont ez sok esetben félelemmel, szorongással és szomorúsággal párosuló lépés. Jellemző a bizonytalanság és a fiatal felnőtt újra identitáskeresésbe és a jövő alternatíváinak mérlegelésébe kezd. Ha ez a folyamat sikeres, akkor az illetőnek sikerül kialakítania egy olyan identitást és megtalálni azokat a felelősségeket, szerepeket és kapcsolatokat, amelyek a leginkább illeszkednek a magáról alkotott képhez és tervekhez. Egy ilyen élettérben megnő a személy kontrollérzete, belső motivációja és elégedettsége.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Habár a kapunyitási krízisbe foglalt félelmek, nehézségek és dilemmák teljesen normálisak és minden fiatalnak meg kell küzdenie ezekkel az érzésekkel és helyzetekkel, nem mindenkit érint ugyanolyan mértékben a probléma.
A komoly döntéshelyzetek szorongató és stresszes szituációk. Előfordulhat, hogy ilyenkor lefagyunk és úgy érezzük, hogy nem tudunk foglalkozni a problémával. A nehézségek krónikus stresszben, alvászavarban, depresszióban vagy pánikrohamokban is kicsúcsosodhatnak. Ha az utóbbiak valamelyike jelentkezne, akkor érdemes szakemberhez fordulnunk, hiszen ezek olyan mértékű és jellegű problémák, amik komoly hatást gyakorolhatnak a mindennapjainkra, ráadásul a nehézségek megoldása rendkívül nehezített ilyen tényezők fennállása mellett.
Ha azt érezzük, hogy a probléma kihat a mindennapi feladataink elvégzésére, kapcsolatainkra, és komolyan akadályozza a hétköznapi életünket, akkor mindenképpen keressünk fel egy szakembert. Egy pszichológus segítségével elfogadó és támogató közegben dolgozhatunk a problémán és dönthetünk a fontos kérdésekben.
Ha nem tudunk vagy nem akarunk szakemberhez fordulni, esetleg öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, akkor tárcsázzuk az éjjel-nappal elérhető, ingyenes Lelki Elsősegély Szolgálatot (LESZ) a 116-123-as számon, vészhelyzet esetén pedig tárcsázzuk a mentőket!
