Írta: Bodor Anna

A demencia problémája súlyos hatással van az érintett személyekre, családtagjaikra és jelentős társadalmi és gazdasági nehézségeket eredményez. Vajon milyen tünetekre érdemes figyelni és mi állhat ennek a betegségnek a hátterében?

 

Mik a demencia tünetei?

A demencia nagyrészt egy időseket érintő pszichiátriai zavar, jellemzően 60 éves kor fölött jelentkezik. Ez a betegség a memóriát, a gondolkozást, az érzelmeket és a társas készségeket érinti jelentős mértékben és ezáltal megjelennek a problémák a mozgásban, a beszéd és az emlékezés képességében is.

A DSM-V, diagnosztikus kézikönyv szerint a demencia fő tünete az emlékezet zavara, amihez társul a nyelv és a beszéd zavar, a cselekvés nehezítettsége, a tárgyak és személyek felismerésének problémái, valamint a tervezés és szervezés zavara. Fontos kritérium, hogy a kognitív deficit negatív hatással van a társas életre és a teljesítményre, a betegség előtti állapothoz képest szembetűnő a hanyatlás.

A leggyakoribb tünetek közé tartoznak a:

• Nyugtalanság vagy kóborlás: A beteg nyugtalanul viselkedik vagy céltalanul sétál.
• Beszéd nehézsége: A beszéd lassúvá, nehézkessé válik vagy dadogás lép fel.
• Koordinációs zavarok: Az egyensúly megtartása nehezített, ami gyakori eséseket eredményezhet.
• Tremor: A végtagok, a fej vagy más testrészek remegése.
• Nyelési zavarok: Nehézség az étel lenyelésében (ami miatt fennáll a fulladás veszélye). Emellett gyakran megjelennek az evési zavarok is, sokszor a betegek ehetetlen dolgokat próbálnak meg elfogyasztani.
• Látási és érzékelési problémák: Homályos látás, kettős látás vagy a mélységérzékelés zavara.
• Emlékezési problémák: A beteg tévesen emlékezhet arra, hogy egy esemény megtörtént, vagy összekeverheti a múltbéli és jelenlegi emlékeket.
• Alvászavarok.

Ezek mellé sok esetben társulnak emocionális tünetek, például apátia, düh, szorongás, depresszió, esetleg feldobódottság. Megjelenhetnek a különböző tévképzetek és hallucinációk, illetve a gátlások nagymértékben lazulhatnak.

Mi áll a betegség hátterében?

A demencia hátterében meghúzódó tényezők szerteágazók, és számos betegség és állapot hozzájárulhat a kialakulásához. A leggyakoribb (körülbelül 50-60 százalékban) mögöttes faktor az Alzheimer-kór, amit az agyban lévő amyloid plakkok és tau fehérje csomók felhalmozódása jellemez.

Nagyjából 20 százalékban áll fent a vaszkuláris demencia, amelynek az a sajátossága, hogy az agyba vezető vérellátás csökken vagy megszakad – például agyvérzés vagy érelmeszesedés miatt – ami agykárosodást okoz.

Ritkábban előforduló  a Lewy-testes demencia (az agyban lévő Lewy-testek nevű kóros fehérje lerakódások okozzák), a frontotemporális demencia (vagyis az agy elülső és halántéklebenyeinek károsodása), a Parkinson-kór (ami elsősorban mozgászavarokat okoz, de végső stádiumában kialakulhat a demencia is), a Kreutzfeldt-Jakob kór (ami egy gyorsan előrehaladó demencia, hátterében a kóros prion fehérjék állnak) a Huntington-kór (ami egy genetikai rendellenesség és az idegsejtek roncsolásán keresztül demenciához vezethet), valamint a traumás agysérülés által indikált demencia.

Ezeken kívül a különböző fertőzések (például HIV vagy szifilisz), az immunrendellenességek, bizonyos fajta toxinok, a krónikus alkoholizmus, a nehézfém-mérgezés, genetikai meghatározottság vagy vitaminhiány is állhat a demencia kialakulása mögött.

Az is előfordulhat, hogy többféle, demenciát okozó betegség együttesen van jelen, illetve ne felejtsük el, hogy ezeken kívül számos egyéb tényező, például a krónikus betegségek, az egészségtelen életmód és környezeti tényezők is szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A pontos okok az egyén sajátos körülményeitől és egészségi állapotától függenek, ezért a demencia diagnosztizálásához és kezeléséhez orvosi szakértő bevonása szükséges.

Milyen kezelési módok léteznek?

A demencia kezelésére egyelőre nem léteznek igazán hatásos módszerek, a jelenlegi tudásunkkal csak kis mértékű javulást tudunk elérni, illetve a tüneteket mérséklésében és a súlyosbodás késleltetésében vagyunk képesek hatni.

A gyógyszeres kezelés ugyan elérhető, de sikeressége meglehetősen korlátozott. A gyógyszerek egyes esetekben hatékonyak, de gyógyulás nem várható ezektől sem. A nem gyógyszeres ellátás a beteg jóllétének elősegítését, a tüneteket enyhítését és a képességek megőrzését szolgálja. Ilyen például az emlékezettréning, a mozgás, az életrajzmunka, a validáció vagy a hozzátartozók támogatása és edukációja.

A kezelés korlátai miatt kiemelt szerepe van a megelőzésnek. Fontos az időben történő felismerés és a rendszeresen orvosi vizsgálat. A társas kapcsolatok fenntartása, az esetlegesen fennálló depresszió, illetve cukorbetegség megfelelő kezelése, a dohányzás elkerülése, a rendszeres mozgás, a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás, valamint az alkoholfogyasztás mérséklése mind hozzájárulhat ahhoz, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának esélyét.