Miért jó tudni, mi a különbség a pikkelysömör és a seborreás dermatitis között?
A viszkető, hámló fejbőr sokak számára mindennapos kellemetlenség. Talán sokan tapasztaltuk már azt, hogy a tünetek, amiket korpásodásnak gondolunk, nem múlnak el attól, ha sampont váltunk. Előfordul, hogy vastagabb, érzékenyebb területek jelennek meg a fejbőrünkön. Mi okozza ezeket a kellemetlen bőrtüneteket? Csupán esztétikai problémáról van szó, vagy egy krónikus bőrbetegség áll a háttérben?
Miért jó tudni, mi a különbség a pikkelysömör és a seborreás dermatitis között?
A leggyakrabban összetévesztett két bőrgyógyászati állapot a pikkelysömör és a seborreás dermatitis. Bár első pillantásra hasonló tüneteket produkálhatnak, eredetük, megjelenésük és kezelésük eltérő. A pontos különbségek megértése segít abban, hogy a megfelelő irányba induljunk el a megoldás felé.
Mi az a pikkelysömör?
A pikkelysömör – más néven psoriasis – egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség. Autoimmun eredetű kórképről beszélünk, ami azt jelenti, hogy az immunrendszer fokozott aktivitása miatt a bőrsejtek a megszokottnál jóval gyorsabban termelődnek. A normál sejtciklus hetekig tart, pikkelysömör esetén azonban ez néhány napra rövidül. Az így felhalmozódó sejtek megvastagodott, kiemelkedő plakkokat képeznek a bőr felszínén.
Ezek a plakkok jellegzetesen éles szélűek, felszínükön ezüstös-fehér, vastag pikkelyek láthatók. A bőr gyakran száraz, repedezett, és előfordulhat, hogy vakarás hatására vérzés jelentkezik. A fejbőr érintettsége gyakori, de a betegség nem korlátozódik erre a területre. Sokan a könyökön, térden, tarkón vagy más testtájakon is észlelnek hasonló elváltozásokat.
A megjelenés bőrtípustól függően eltérhet. Világos bőrön a plakkok rózsaszínes-vörös alapon jelennek meg, míg sötétebb bőrtónus esetén lilás, barnás vagy szürkés árnyalatot ölthetnek. A tüneteket gyakran viszketés, érzékenység, égő érzés kíséri.
Mi jellemző a seborreás dermatitisre?
A seborreás dermatitis szintén krónikus, de általában jól kezelhető bőrgyógyászati állapot. Leggyakrabban a fejbőrt érinti, de megjelenhet az arcon, az orr körül, a szemöldök területén, a mellkason vagy a háton is. Enyhébb formája a közismert korpásodás, míg a csecsemőknél a „koszmó” jelenti a jellegzetes megjelenési formát.
Ez az állapot nem klasszikus autoimmun betegség. Kialakulása inkább a faggyútermeléssel, a bőr természetes mikroflórájával és bizonyos gyulladásos folyamatokkal függ össze. A tünetek rendszerint a zsírosabb bőrterületeken jelentkeznek.
A seborreás dermatitis esetén sárgás, zsíros tapintatú pikkelyek figyelhetők meg, amelyek fehér, lemezes hámlással társulhatnak. A fejbőr gyakran fénylőbbnek tűnik, enyhe bőrpír és viszketés kísérheti az elváltozásokat. Előfordulhat az is, hogy égő érzés kíséri a bőrállapotot. Világos bőrön vöröses-sárgás árnyalat jellemző, míg sötétebb bőrön a terület lehet világosabb vagy sötétebb a környezeténél.
Hogyan lehet megkülönböztetni ezt a két bőrbetegséget?
A két állapot közös jellemzője a hámlás, a fejbőrpír és a viszketés. A különbség elsősorban a pikkelyek vastagságában és jellegében mutatkozik meg.
Pikkelysömör esetén a pikkelyek vastagabbak, szárazabbak, nehezebben távolíthatók el, és eltávolításkor könnyen vérzékennyé válhat a terület. A plakkok gyakran határozott szélűek, és nem ritka, hogy a fejbőr mellett más testtájakon is megjelennek.
Seborreás dermatitis esetén a hámlás vékonyabb, sárgásabb és zsírosabb jellegű. A pikkelyek könnyebben leválnak, a gyulladás általában enyhébb. Ha kizárólag a fejbőr érintett, és a tünetek inkább korpaszerűek, nagyobb az esélye ennek az állapotnak.
Fontos tudni, hogy a két betegség akár egy időben is jelen lehet, ezt az állapotot sebopsoriasisnak nevezik.
Mi állhat ezeknek a bőrbetegségeknek a hátterében?
Mindkét kórkép kialakulásában szerepet játszhat a genetikai hajlam, valamint a környezeti tényezők. E bőrbetegségek tekintetében a stressz különösen gyakori kiváltó tényező. A már kialakult állapotok esetében pedig mindkét bőrelváltozás fellángolásához hozzájárul.
Pikkelysömör esetén fertőzések – például torokgyulladás –, bőrsérülések, egyes gyógyszerek vagy tartós pszichés terhelés is elindíthatják azokat a tüneteket, amelyek a betegséget jellemzik.
Seborreás dermatitisnél hormonális változások, zsíros bőrtípus, erősebb vegyszerek, hideg, száraz időjárás vagy bizonyos idegrendszeri betegségek játszhatnak szerepet.
Kiknél gyakoribbak ezek a bőrbetegség?
A pikkelysömör férfiaknál és nőknél egyaránt előfordul, leggyakrabban fiatal felnőttkorban, 15–35 éves kor között jelentkezik először. A seborreás dermatitis valamivel gyakoribb férfiaknál, és jellemzően fiatal felnőtteknél vagy 50 év felett alakul ki.
A seborreás dermatitis kezelése
Enyhébb esetekben a kezelés viszonylag egyszerű. Gombás fertőzések ellen alkalmazott hatóanyagot, például ketokonazolt tartalmazó sampon ––, illetve szelén-szulfidot, cink-piritiont vagy kátrányt tartalmazó termékek segíthetnek a hámlás csökkentésében és a viszketés enyhítésében. Szükség esetén az érintett bőrfelületen helyileg ható gombaellenes kenőcsök is alkalmazhatók.
Súlyosabb gyulladás esetén rövid ideig alkalmazott gyulladáscsökkentő, úgynevezett kortikoszteroid készítmények jöhetnek szóba. A megfelelő terápia kiválasztásában a bőrgyógyász szakorvos segít. Előfordulhat, hogy több készítményt is ki kell próbálni, mire megtaláljuk azt a készítményt, amely valóban hatásos lesz a számunkra.
A pikkelysömör kezelése
A fejbőri pikkelysömör kezelése általában összetettebb feladat. Gyakran alkalmaznak kortikoszteroid tartalmú oldatokat, D-vitamin-analóg készítményeket, kátrányt vagy szalicilsavat tartalmazó termékeket, amelyek segítenek a vastag pikkelyek fellazításában. Bizonyos esetekben fényterápia is szóba jöhet kezelési módként.
Súlyosabb, kiterjedtebb formák esetén szájon át szedhető vagy injekcióban beadott gyógyszerekre is szükség lehet. A kezelés gyakran kombinált megközelítést igényel. A tünetek enyhítéséhez is kell a türelem. A cél az, hogy stabilan kontrollálhatóvá váljon az állapot.
Mikor érdemes felkeresni a bőrgyógyászt?
Ha a vény nélkül kapható készítményekkel nem tudunk javulást elérni, ha a plakkok fájdalmassá vagy vérzékennyé válnak, illetve ha a fejbőr mellett más testtájakon is megjelennek elváltozások, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.
Mindkét állapot krónikus, de megfelelő diagnózissal és személyre szabott kezeléssel jól kontrollálható mindkét állapot.
Ha bizonytalanok vagyunk azt illetően, hogy mi válthatja ki a tüneteinket, a szakemberrel folytatott konzultáció segít abban, hogy célzott és hatékony megoldást találjunk a problémánkra.
Sokszor csupán ennyi kell ahhoz, hogy visszanyerjük mindennapjainkban a kellemes közérzetünket és a magabiztosságunkat.