A menstruáció időszaka sok nő életében jelent nehezebb napokat. Ez az időszak jelentősen megkönnyíthető, ha megértjük a testünk működését és felismerjük az esetleges problémákat. Nézzük meg, hogy mit érdemes tudni!
Hogyan zajlik a menstruáció?
Menstruációs ciklusnak azt a folyamatot nevezzük, amikor a petefészek által termelt ösztrogén és progeszteron hatására a méh nyálkahártyája átalakul és felkészül a pete befogadására. Ennek érdekében a nyálkahártya megvastagodik – és amennyiben a megtermékenyítés nem következik be – kilökődik és vérzés kíséretében távozik a szervezetből. A folyamat ciklikusan – jellemzően 28 naponként – ismétlődik és az első napként a menstruáció kezdő napját számoljuk. Fontos, hogy a 28 nap csak az átlag, ennél jóval rövidebb és jóval hosszabb periódus is teljesen normális (gyakran ezt a tartományt 25 és 33 nap között határozzuk meg).
A menstruáció 10-15 éves korban kezdődik és egészen a változó korig tart (amely 45 és 55 éves kor között köszönt be).
A teljesen szabályos ciklus ritka, a legtöbb nő esetében előfordul időnként csúszás vagy korai indulás. Lényeges azonban, hogyha ez nagyon gyakori vagy teljesen kiszámíthatatlanná válik a ciklus, akkor forduljunk orvoshoz.
A menstruáció többszintű hormonális szabályozás alá esik, a fő szabályozó szervek a hipotalamusz és az agyalapi mirigy.
A menstruációnak négy szakaszát különböztetjük meg.
- Follikuláris szakasz
Ebben a fázisban a fő történés a petefészekben zajlik: az agyalapi mirigy által termelt FHS hormon hatására a peték tüszővé érnek. Ezzel párhuzamosan az ösztrogén nevű nemi hormon segítségével a méh nyálkahártyája megvastagodik és ezáltal a megtermékenyüléshez megfelelő környezet jön létre.
- Ovuláció
Ez az időszak átlagosan a ciklus 14. napja, ekkor kerülhet sor a petesejt megtermékenyítésére. Ennek érdekében a tüsző megreped és a belőle távozó petesejt elindul a méh felé. Mivel a petesejt körülbelül 24 óráig életképes, viszonylag szűk az az időablak, amikor sor kerülhet a megtermékenyülésre.
- Luterális szakasz
Ilyenkor az agyalapi mirigy működésének hatására a tüszőből létrejött sárgatest LH hormont kezd termelni. Ennek eredményeképpen emelkedik a progeszteron szint és a megvastagodott méhnyálkahártya szerkezete mirigyessé válik. Ez a felület alkalmasabb arra, hogy a megtermékenyült petesejt beágyazódjon.
- Menstruáció
Ha a megtermékenyülés nem következett be, akkor a sárgatest visszafejlődik és már nem képes előállítani a méhnyálkahártya számára szükséges progeszteront, amelynek így a felső és a középső rétege leválik és vérzés kíséretében távozik a szervezetből.
Ha a megtermékenyítés sikeres volt, akkor a méhlepény HCG hormont kezd termelni, amelynek a hatására a sárgatest tovább életben tud maradni. Ennek a hormonnak a jelenlétét mutatják ki a terhességi tesztek.
Hogyan igazodhatunk a menstruációs ciklusunkhoz?
Habár alapesetben a menstruációs ciklus nem jár az érzelmi szint jelentős változásával, az energiaszintje hullámzását a legtöbb nő megtapasztalja a testi változásokkal párhuzamosan.
A follikuláris szakaszban az energiaszint emelkedésével lehet számolni, amely az ovuláció időszakában csúcsosodik ki. A luterális szakaszban a fáradtság növekedni kezd és a menstruáció alatt a legalacsonyabb az erőtartalékunk.
Ehhez úgy érdemes igazodni, hogy odafigyelünk a testünk jelzéseire. Ha például a luterális fázisban a testünk tiltakozik egy keményebb, ugrálós edzés ellen, akkor jusson eszünkbe, hogy ez természetes. Ugyanez igaz a menstruáció érzékeny időszakára, amikor valószínűleg a szokásosnál több pihenésre van szükségünk. A nők felét (vagy egyes eredmények szerint harmadát) érintik a menstruáció során a különböző kellemetlen testi tünetek. Ilyen az alhasi puffadás, a deréktáji, medencei vagy háti fájdalom, a hasmenés (ritkább esetben a hányinger vagy hányás), a lehangoltság és a fejfájás.
A tüneteket a méh falában található erek, illetve izmok összehúzódása okozza, amelyeknek az a feladata, hogy a ciklus során létrejött méhnyálkahártyát leválasszák a méh faláról. Természetesen, ha ezek a tünetek vagy maga a fájdalom, olyan mértékű, hogy jelentős szenvedést okoznak, illetve akadályozzák a mindennapokat, akkor fontos felkeresnünk egy szakembert.
Miért fontos a saját menstruációs ciklusunk ismerete?
A menstruációs ciklust szabályozó rendszer nagyon érzékeny, így a változások jól jelzik az életünk történéseit, illetve a problémákat. A ciklus megfigyelése a családtervezés szempontjából is kiemelt fontosságú, hiszen enélkül nehéz megállapítani a rövid termékenységi ablakot.
A ciklusra például hatással lehet a stressz, a hirtelen testsúlyváltozás, az intenzív sport, az alváshiány vagy alvászavar, illetve a hormonokat vagy hasonló anyagokat tartalmazó gyógyszerek.
Milyen menstruációs zavarok léteznek?
A menstruációs zavarok nagyon sokfélék lehetnek, de összeségében elmondható, hogyha a szokásos ciklusunkban valamilyen tartós változás áll be, akkor érdemes nőgyógyászhoz fordulnunk.
Menstruációhoz kötődő problémát jelezhet a:
- változó ciklushossz,
- ovuláció elmaradása,
- menstruáció elmaradása. Ennek van primer és szekunder változata. Primer elmaradásról akkor beszélünk, ha sosem volt menstruációs ciklus. Szekunder elmaradás akkor áll fent, ha korábban normális volt a menstruációs ciklusunk.
- fájdalmas menstruáció,
- rendellenes vérzés. Ez jelenthet nagyon kis mennyiségű vérzést, de túlságosan nagy vérveszteséget is.
A PMS vagyis a premenstruációs szindróma talán a legismertebb menstruációhoz kötődő zavar. Ez a probléma rendkívül sokféle tünettel járhat, amelyek akár ciklusról ciklusra változhatnak és jelentős szenvedést okoznak. Ide tartozik például a puffadás, a szorongás, az ingerlékenység, az emlők érzékenysége, a fej-, hát-, hasfájdalom, a boka feldagadása, az étvágy vagy a libidó változása, a pattanások, illetve a súlygyarapodás. Ha ezeket a tüneteket szinte elviselhetetlennek éli meg a személy, akkor premenstruációs diszfóriás zavarról beszélünk.
