A gasztroenterológia az emésztőrendszer megbetegedéseivel foglalkozó szakterület, ideértve a nyelőcső, gyomor-, és bélrendszer, epe, máj, valamint hasnyálmirigy vizsgálatait is. A gasztroenterológiai konzultáció a panaszok kikérdezésével kezdődik, majd fizikális vizsgálatra is sor kerülhet. További vizsgálati eszközök közé tartozik az ultrahang, valamint az endoszkóp, melyekkel még pontosabb diagnózis felállítására van lehetőség.
A következőkben ismertetjük az öt leggyakoribb emésztőrendszeri tünetet, melyek észlelése esetén mindenképp forduljon gasztroenterológushoz!
1. Gyomorégés, hányinger
Szinte mindannyian tapasztaltuk már az étkezést követő gyomorégést, teltségérzetet, valamint hányingert. A panaszok akár éjjel is jelentkezhetnek. Ezen tünetek gyakran a fekély jelei, megjelenését tekintve megkülönböztetünk gyomor-, és nyombélfekélyt. Gyomorégés jelentkezhet reflux esetén is. A reflux során a gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe, a gyomorsav hatására pedig felmaródások keletkeznek a nyelőcső nyálkahártyáján. A Helicobacter pylori fertőzöttség szintén szerepet játszik az említett panaszok megjelenésében. A gasztroenterológus a fekély kivizsgálására gyomortükrözést rendelhet el, a reflux diagnózisának felállítása a protonpumpa-gátló szerek alkalmazásával, és 24 órás pH monitorozással történik. Ezeken kívül az endoszkópos vizsgálat szintén diagnosztikus jelentőségű, az esetleges nyálkahártya eróziók felderítésére.
2. Puffadás, hasmenés
Haspuffadást és hasmenést számos betegség okozhat, leggyakrabban étel eredetű megbetegedések, ételallergia, cöliákia, valamint a bélrendszert érintő gyulladásos kórképek, mint colitis ulcerosa, Crohn betegség és irritábilis bélszindróma áll a panaszok hátterében. Ételfertőzés és ételmérgezés diagnosztizálásához szükség van az elfogyasztott ételek részletes leírására, valamint székletvizsgálattal meghatározható a megbetegedést okozó baktérium fajtája. Ételallergiát okozhat tej, mogyoró, szója, tojás, továbbá cöliákia esetén autoimmun folyamatot indukál a szervezetbe került glutén, mely gyomor-, bélrendszeri panaszokhoz vezet. A cöliákia kivizsgálása vérvétellel és gyomortükrözéssel történik, a nyombélből szövetmintát is vesznek.
3. Véres széklet
A széklet megváltozott színe és állaga betegségre utaló jel lehet. Emésztőrendszeri vérzést jelez, ha a széklet színe élénk piros vagy szurokfekete. Világospiros szín megjelenése a végbél vérzésére utal, melynek oka lehet aranyér, végbélrepedés, vagy a végbélben kialakuló tumor. A fekete színű széklet az emésztett vér által jön létre, ez esetben gyomorfekély vérzése, gyomordaganat vagy a vékonybél vérzése a kialakulásának oka. Colitis ulcerosa és Crohn betegség esetén is gyakori a véres széklet.
4. Jobb bordaív alatti fájdalom
Az epét a máj termeli, mely a zsírok emésztéséért felelős. Az epehólyagot érintő leggyakoribb megbetegedés a kövek megjelenése, melyek számos szövődményt vonnak maguk után. Az epekövek kialakulását elősegíti a rendszertelen étkezés, fűszeres, zsíros ételek fogyasztása. Egy-egy étkezést követően kialakuló hasi fájdalom, mely a jobb bordaív irányából sugárzik ki, továbbá hányinger, hányás jelentkezése esetén epegörcsre gyanakodhatunk.
5.Hasi fájdalom, hányás, láz
Vírusos megbetegedés esetén (Calici vírus, rotavírus) jellemzően láz, hányás és hasi fájdalom alakul ki. Némely esetekben akár hasmenés is társulhat. Ezen tüneteket okozhatja akut hasnyálmirigy gyulladás is, mely tipikusan nagy mennyiségű, zsíros, fűszeres ételek elfogyasztását követően alakul ki, valamint a túlzott alkoholfogyasztás szintén növeli kialakulásának kockázatát. Az epekövesség hajlamosító tényező, ugyanis a közös vezetékbe beékelődött epekő súlyos gyulladást képes előidézni.
Az említett panaszok észlelésekor válaszd a minél hamarabbi gyógyulást és keress hozzáértő gasztroenterológus szakorvost!
