Időbeosztás: ez egy gyakran használt, de sok esetben félreértett fogalom. Nézzük meg, hogy miért fontos foglalkoznunk a kérdéssel, és mire érdemes odafigyelnünk!
Miért fontos a jó időbeosztás?
Az időbeosztás fogalma azt jelenti, hogy valaki képes tudatosan kontrollálni a napi időtöltését, annak érdekében, hogy hatékonyan meg tudja valósítani a céljait.
A téma napjainkban rendkívül gyakran jelenik meg a média fősodorban lévő csatornáin, rengeteg könyv foglalkozik a kérdéssel és kissé ellentmondásos módon a közösségi média tartalmai között is gyakran felbukkan a tárgykör.
A köztudatban lévő vélekedéssel szemben az időbeosztásnak valójában nem az a lényege, hogy minél több dolgot tudjunk bezsúfolni limitált hosszúságú napjainkba. A hangsúly a tudatosságon van, vagyis azon a meghozott döntésen, hogy mivel is töltjük az időnket. Sajnos a felgyorsított videók, hangoskönyvek és egy perces esti mesék világa inkább arra csábít minket, hogy ne válasszunk, hanem próbáljunk meg egyszerre csinálni mindent. Emiatt az időbeosztás fogalma meglehetősen félreértett és sokszor azt a hamis ígéretet hordozza, hogy csak az időnk strukturálásán múlik, hogy valóban minden belefér-e az életünkbe, legyen szó külső elvárásokról vagy belső vágyakról.
Valójában a jó időbeosztás a tudatos döntéseket teszi lehetővé. Ez különösen fontos egy olyan környezetben, ahol szinte minden a figyelmünkre és az időnkre éhezik.
A kutatások eredményei szerint az időbeosztás 3 fő komponensből áll:
- az idő strukturálása
- a nemet mondás gyakorlása
- és a változó körülményekhez való alkalmazkodás képessége.
A jó időbeosztás kialakításának képessége mérsékelt összefüggést mutat a munkahelyi teljesítménnyel, az iskolai előmenetellel és a pszichológiai jólléttel.
Ezekkel az eszközökkel lehet könnyebb az időbeosztás
Amellett, hogy döntéseket hozunk a tevékenységeinkről és arról, hogy mivel is telik a nap 24 órája, fontos, hogy megtanuljuk strukturálni az időnket. Ha tudjuk, hogy nagyjából hogyan osztjuk be a feladatainkat, illetve az egyéb tevékenységeinket, akkor könnyebb nemet mondani olyan lehetőségekre, amik már nem férnek bele, egyszerűbb a priorizálás, átláthatóbbak, így kevésbé stresszesek a napjaink, illetve után tudjuk követni, hogy valóban a céljainkkal és értékeinkkel összhangban töltjük-e el az időnket. Nézzük meg, hogy mik erre a leghatékonyabb módszerek és eszközök!
A naptárhasználat fontossága
Naptára mindenkinek van, mégis sokan nem használják ki ezt az egyszerű, de nagyszerű módszert. Naptárt akkor lehet igazán hatékonyan alkalmazni, ha mindent beleírunk. Digitális verzió esetén az ismétlődő eseményeket (például munka) elég egyszer beállítani és később a fix programunk köré rendezhetjük az egyszeri eseményeket vagy feladatokat. Jelenítsük meg a feltöltődésre és a kapcsolatainkra szánt időt is, így biztosan nem fordulhat elő, hogy a mentális jóllétünket vagy a családi életünket sodorják veszélybe a túl gyakran kimondott igenek. A naptárhasználat azt is segíti, hogy reflektálhassunk egy-egy időszakra és visszanézve pontosan lássuk, hogy mivel is telt az időnk.
Mi az az Eisenhower mátrix?
Az Eisenhower-mátrix egy olyan technika, amely elsősorban a teendők priorizálását segíti és hozzájárulhat ahhoz, hogy nemet tudjunk mondani.
A mátrix négy rublikára oszlik aszerint, hogy valami mennyire sürgős vagy fontos. A sürgős feladatok jellemzője, hogy felhívják magukra a figyelmet, például azzal, hogy hangosak vagy kellemesek (mondjuk ilyen a telefonunkon kapott értesítés egy új e-mailről vagy üzenetről). A fontos feladatoknak az a jellegzetessége, hogy összhangban vannak az értékeinkkel és közelebb visznek a céljainkhoz.
Általánosságban igaz, hogy a fontos feladatokra érdemes koncentrálnunk és azok közül a sürgőseket priorizálunk, míg a nem fontos kategóriába eső teendőket törölni a listánkról (vagy ha ez nem lehetséges, akkor hátrébb sorolni).
A digitális tér, mint időrabló
A hatékony időmenedzsment különösen nehézkes úgy, hogy közben a digitális tér zavaró ingereinek akár százai vesznek körül folyamatosan. A közösségi média és streaming felületek az agy dopamin rendszerét célozzák és a rövid távú (vagyis a leginkább motiváló) jutalmazási körre hatnak. Titkuk abban rejlik, hogy az emberi agy számára az egyik legnagyobb örömforrás a társas megerősítés és interakció lehetősége, amelyet ezeken a felületeken könnyen megkaphatunk.
Ez a működésmód tervezetten úgy van kialakítva, hogy nagyon nehéz legyen abbahagyni és könnyű elkezdeni, ezért az időrabló tevékenységek között élvonalban vannak a digitális időtöltések. 2023-ban egy átlagos internethasználó naponta 6 óra 40 percet töltött online, amely minimális csökkenés a 2022-es eredményekhez képest, de még mindig nagyon magas. Fontos, hogy ebből a szociális média használat átlagosan 2,5 órát tesz ki.
A tudatos időbeosztás kialakításának egyik legfontosabb lépése, hogy az online tevékenységeinkre is vetünk egy alapos pillantást és megpróbáljuk csak azokra a tevékenységekre korlátozni, amik valóban a javunkat szolgálják.
Ne felejtsük el, hogy habár ezeknek a felületeknek a többsége látszólag ingyen van, valójában az egyik legnagyobb értékünkkel; a figyelmünkkel és az időnkkel fizetünk a végtelen mennyiségben megjelenő hirdetésért.
