A mentális egészség helyreállítása vagy védelme sokkal ritkábban előkerülő téma, mint a testi egészség óvása, pedig két fontos és szorosan összekapcsolódó rendszerről van szó. Nézzük meg, hogy mit értünk pontosan mentális egészség alatt és mit tehetünk a megőrzése érdekében!

Mit jelent a mentális egészség?

A mentális egészség egy olyan mentális jóllétet jelent, amelynek az állapotában a személy képes megküzdeni az őt ért stresszorokkal, ismeri a képességeit, tudatában van saját vágyainak és szükségleteinek, képes a hatékony munkára, illetve tanulásra és hozzájárul a közösség életéhez. A mentális egészség fogalma tartalmazza a:

• pszichológiai jóllétet (például ebbe a kategóriába sorolható az élet értelmességének megélése vagy önmagunk elfogadása)
• érzelmi jóllétet (például ide soroljuk, hogyha az életünkben dominálnak a pozitív érzelmek)
• társas jóllétet (ide tartozik a társas elfogadottság érzése vagy a társadalmi felelősségvállalás).

A mentális jóllét a személyes, a közösségi és a szocio-ökonómiai fejlődés alapköve, és általa válunk képessé a döntéshozatalra, az emberi kapcsolatok kialakítására és a világ változásainak az elérésére.

Fontos kiemelni, hogy a mentális egészség nem egyenlő a mentális betegségek hiányával! Valójában a mentális zavarok fogalma a mentális egészség alá tartozik és a problémák megjelenése azt jelezheti, hogy a mentális egészséghez hozzájáruló tényezők valamelyike sérült. Fontos azonban, ha valakinek nincs mentális betegsége, attól még nem biztos, hogy a mentális jóllét állapotában van. Az is lehetséges, hogy valaki a mentális betegségek jelenléte ellenére meg tudja őrizni a jóllétét. Ez az állapot jellemzően akkor lehetséges, ha a mentális betegség már kezelés alatt áll.

Ne felejtsük el, hogy a mentális egészség fogalmát erőteljesen befolyásolja a kultúra, az egyének gyakran nagyon eltérő megélése, illetve a különböző elméleti megközelítések.

A lelki egészség és a mentális egészségmegőrzés fogalma nem tekint vissza hosszú múltra. Az első szervezet, amely a mentális betegségek megelőzését népszerűsítette és segítette a 20. század elején alakult Connecticut Society for Mental Hygiene Egyesület, de a terület igazi fejlődése a második világháborút követően indult el.

A mentális egészségünk javítása, illetve megőrzése során fontos figyelmet fordítani a gondolatainkra, az érzéseinkre, a viselkedésünkre és a kommunikációnkra, hiszen ezeken keresztül (sokszor akár tudattalanul) fejeződhetnek ki a problémák, vagy éppen a jóllét.

A mentális egészség komplex állapotát 4 alapkritériumban foglalhatjuk össze. Az a személy tekinthető mentálisan egészségesnek, aki:

• képes rugalmasan alkalmazkodni a változásokhoz
• képes megélni és megfogalmazni mind a pozitív, mind a negatív érzéseit
• képes kialakítani és fenntartani emberi kapcsolatokat
• képes megváltoztatni a stresszt okozó körülményeket

A mentális egészség és a szükségletek

A mentális egészség fennállása sok különböző tényezőtől függ, de sokszor az alapvető szükségletek kielégülésével kezdődik.

Maslow az 1950-es években alkotta meg szükségletelméletét, amely azon alapul, hogy a szükségletek hierarchiába rendeződve jelentkeznek és az alapvető típusaik megegyeznek minden embernél.

A szükségleteket piramisként szoktuk ábrázolni, amelynek az alján az elengedhetetlen fiziológiai szükségletek helyezkednek el. Ide tartozik például a légzés, a táplálék, az ivóvíz, az alvás és a szex. Ha ezekben nem szenvedünk hiányt, akkor a következő lépcsőfokon elhelyezkedő igényeink jelentkeznek: a fizikai, az anyagi és az egészségügyi biztonság. A következő, harmadik szinten a szociális szükségleteket vannak, ilyen a valahova tartozás, a barátság, a szexuális intimitás, a család és a szeretet. Ezt követik az önbecsülés kategóriájába eső szükségletek, amelyek az elismerés, a presztízs és az önértékelés. A piramis csúcsa az önmegvalósítás, amelyre jellemzően csak akkor marad energiánk, ha a lejjebb elhelyezkedő szükségleteink többé-kevésbé ki vannak elégítve. Az önmegvalósítás fogalmába tartozik a kreativitás, a vitalitás, a céltudatosság, az önfenntartás és a személyes fejlődés.

A mentális jóllét eléréséhez fontos, hogy odafigyeljünk ezeknek a szükségleteknek a jelzéseire és igyekezzünk kielégíteni saját igényeinket. Fontos azonban, hogy a hierarchia nem olyan szigorú, mint ahogyan azt az elmélet megalkotói eredetileg gondolták. Az emberek többsége képes arra, hogy fókuszban tartsa magasabb rendű céljait – még abban az esetben is, ha alapvető szükségletei sérülnek. Gondoljunk például az éhségsztrájkokra vagy a szerzetesi fogadalomtétel eseteire.

Hogyan erősítheted a saját mentális egészségedet?

A mentális egészségünk megőrzése, erősítése úgy lehetséges, ha végig gondoljuk, hogy mire támaszkodhatunk a nehézségek közepette és mi tölt fel bennünket. Ehhez érdemes feltennünk magunknak néhány egyszerű kérdést:

• Mik azok a szokások és események, amelyek hozzájárultak már ahhoz, hogy jól érezzem magam? Ezek egészen apró szokásoktól (mondjuk egy nyugodt reggeli kávézás), a nagyobb eseményekig terjedhetnek (például egy családi hosszúhétvége vagy utazás).
• Mi az, amit kontrollálni tudok a mindennapjaimban és mi az, amit nem?
• Mi az, amit szívesen elengednék a terheim közül? Ezek közül mit tehetek meg a legkönnyebben?
• Mire lenne szükségem ahhoz, hogy jobban érezzem magam?
• Kivel osztom meg szívesen a nehézségeimet?
• Van időm a rendszeres pihenésre és feltöltődésre?
• Fordítok energiát az egészséges és kiegyensúlyozott életmódra?

A feltöltő tevékenységeink és a minket támogató emberek összegyűjtése nagyon fontos lépése a mentális egészség megőrzésnek, hiszen ezek azok a források, amelyekből erőt gyűjthetünk a nehézségekkel való megküzdéshez. Az elengedés és a nemet mondás képessége elengedhetetlen eszköze lehet a kiegyensúlyozott életnek, amely akkor lehet igazán hatékony, ha az időnk beosztására is odafigyelünk. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a pihenésre szánt időt sem rövidítjük le és gondoskodunk a rendszeres testmozgásról, az elegendő alvásról és a kiegyensúlyozott táplálkozásról.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Nagyon sok ember életében előfordulnak olyan időszakok, amikor a szokásosan alkalmazott módszerekkel sem sikerül visszaállítani a lelki egészség törékeny egyensúlyát. Ilyenkor fontos, hogy segítséget kérjünk és pszichológushoz forduljunk.

Természetesen mindenkinél máshol jön el az a pont, amikor már külső segítséget igényel a problémája megoldásában, van azonban néhány olyan figyelmeztető jel, ami arra hívhatja fel a figyelmet, hogy szükségünk lenne egy kis támogatásra. Ilyen eset, ha a szokásos alvási vagy evési szokásinkban hirtelen változás áll be (például alvási problémáink adódnak, esetleg hirtelen étvágycsökkenést vagy étvágynövekedést tapasztalunk), esetleg a hangulatunk súlyosan érintett. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a problémákat már hetek, esetleg hónapok óta sikertelenül próbáljuk megoldani a saját eszközeinkkel, és stagnálást, esetleg rosszabbodást tapasztalunk.

Ha nem tudunk vagy nem akarunk szakemberhez fordulni, esetleg öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, akkor tárcsázzuk az éjjel-nappal elérhető, ingyenes Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) a 116-123-as számon.