A megelőzés minden esetben jobb, mint a már kialakult megbetegedés kezelése. Természetesen a nőgyógyászati problémák megelőzésében is fontos szerepe van az egészséges életmódnak, de ezen megbetegedések elkerülése érdekében kiemelt szerepe van a rendszeres önellenőrzésnek és a szűrővizsgálatoknak.

Statisztika a méhnyakrákról és a mellrákról

Az European Health Information Gateway 2018-as adatai alapján a rák Magyarországon a vezető halálokok közé tartozik, a 0-64 éves korosztályban ez a legsűrűbben előforduló eredet. A magyar nők között a legelterjedtebb ráktípus az emlőrák, míg a méhnyakrák az 5. leggyakrabban előforduló rákos megbetegedési típus.

A méhnyakrák hazánkban évente körülbelül 500 halálesetért felelős és 1000-1500 új érintett kerül diagnosztizálásra minden évben.

A 25 és 64 éves kor közötti nők halálozási aránya emlőrák esetén 1,2-szer, méhnyakrák esetén 3,1-szer magasabb az EU-s átlaghoz képest.

Mind az emlőrák, mind a méhnyakrák időben történő észlelésében és hatékony kezelésében kiemelt szerepet játszanak az egészségügyi szűrések. Sajnos a szervezett lakossági szűréseken való részvételi arány alacsony. 2012 és 2019 között 48,1–51,5 százalékos sávban mozgott, ami messze van a WHO által meghatározott 70 százalékos szinttől. Sajnos a részvételi hajlandóság tovább csökkent az elmúlt években, a 2020-2021-es szűrési ciklusban csak 31,8 százalék volt.

Sajnos a témában való tájékozatlanság is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a nők nem vesznek részt a szükséges szűréseken. Például egy, az Egyesült Államokban készült felmérés szerint a megkérdezett nőknek csak 40 százaléka rendelkezett tudással a HPV vírusfertőzésről és csupán 20 százalékuk tudta, hogy ez milyen kapcsolatban áll a méhnyakrák kialakulásával.

Mikor és milyen vizsgálat?

A két legfontosabb nőgyógyászati szűrővizsgálat a méhnyakrákszűrés és az emlővizsgálat.

A lakossági szervezetett szűrések méhnyakrákszűrés esetében 3 évente vannak és 21-65 éves kor között javasoltak. A mammográfia 2 évente javallott a 45-65 éves korosztály számára. Fontos azonban, hogy ezek csak a lakossági szűrések, amelyek a nagy számok alapján működnek és arra törekednek, hogy a lakosság minél nagyobb részét lefedve, a rendelkezésre álló erőforrások keretein belül mozogva minél jobban csökkentsék a betegségek kialakulásának kockázatát. Azonban az egyéni rizikófaktorokat nem tudják figyelembe venni!

Mivel a méhnyakrák és az emlőszűrés gyakran előforduló betegségek, érdemes a hivatalos álláspontnál gyakrabban részt venni szűrővizsgálatokon. Ez a méhnyakrák esetén éves hüvelyi ultrahangot és méhnyakrák szűrést jelent, míg az emlőrák megelőzése érdekében 1-2 évente elvégeztetett mammográfiát.

Fontos, hogy a méhnyakrák megelőzésében fontos szerepet játszhat a szexuális élet megkezdése előtt beadatott HPV oltás, viszont ennek a megléte nem mentesít a rendszeres szűrés alól. Ne felejtsük el, hogy az oltóanyag csak a HPV vírustörzsek bizonyos formáival szemben nyújt védelmet, nem hatásos az összes ellen.

Vannak olyan élethelyzetek, amikor még ennél is gyakrabban érdemes szűrni. Ilyen szituáció például, ha…

• a korábban elvégeztetett rákszűrésünk pozitív eredményt mutatott,
• rákmegelőző állapotra derült fény, amelyet sikeresen kezeltek,
• fertőzéseket igazoltak,
• a családi kórtörténetben előfordulnak rákos megbetegedések (különösen, ha egyenes ági rokonok érintettek).

Ne felejtsük el azt se, hogy a nőgyógyászati szűrés nemcsak a méhnyakrák időben történő észlelését szolgálja. Habár ez a betegség kétségkívül fókuszban van, a vizsgálat során fény derül a hüvely, a kismedence, a petefészek, illetve az emlők kóros elváltozásaira és betegségeire is.

Mit tartalmaz egy nőgyógyászati szűrővizsgálat?

A szűrővizsgálatok elhanyagolásának gyakori oka, hogy sokan tartanak a kellemetlenségektől. A vizsgálattól való szorongás hatékonyan csökkenthető azzal, ha tudjuk, hogy pontosan milyen eljárásra számíthatunk. Sokak számára stresszt jelent a hosszas várakozás, vagy egy-egy kellemetlen tapasztalat miatt elfordulnak az állami egészségügytől, viszont a magánellátást nehezen tudják kifizetni.

Hogyan zajlik a méhnyakrákszűrés?

A méhnyakszűrés citológiai vizsgálattal történik, amely a méhnyak nyálkahártyájából történő kenetvételt és annak az elemzését jelenti. Ezzel kimutathatók a rákos elváltozások, illetve a különböző fertőzések és gyulladások jelenléte. A vizsgálat körülbelül 10 percet vesz igénybe és a nők egy része kellemetlennek éli meg az eljárást.

A kenetet később laboratóriumi körülmények között festik és mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá.

Hogyan zajlik a mammográfia?

Emlőszűrés esetén körülbelül 20 perces vizsgálatra kell készülnünk, amely fizikai vizsgálatból (tehát az emlők tapintásos vizsgálatából) és mammográfiából áll.

A mammográfia kétirányú röntgenvizsgálatból áll, amely csak nagyon alacsony sugárterhelést jelent és legfeljebb diszkomfort érzéssel jár a mellek enyhe összenyomása miatt, de nem fájdalmas vagy invazív. Az emlők lapítására a tisztább kép miatt van szükség és az egész folyamat körülbelül 2-3 percet vesz igénybe.