A szorongás bizonyos helyzetekben hasznos, míg máskor jelentős szenvedést és a mindennapokat ellehetetlenítő érzelemmé válik. Vajon honnan ered a szorongás és mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Írta: Bodor Anna

Mi is az a szorongás?

A szorongás eredetének különböző megközelítései léteznek a pszichológiában és ma sincs teljes egyetértés abban, hogy honnan is indul ez az érzés.

Az egzisztenciális pszichológia irányzata szerint a szorongás az egyén létének kereteiben gyökerező, természetes érzés, amivel minden embernek meg kell küzdenie. E szerint van négy „végső aggodalom”, amellyel minden ember találkozik az élete során. Ide tartozik:

• a halál, vagyis a saját végességünkkel kapcsolatos érzéseink megélése
• a szabadság, vagyis a felelőssége annak, hogy a döntéseinket, életvitelünket magunk alakítjuk
• az elszigeteltség, vagyis, hogy bármilyen szoros kapcsolatot ápolunk is másokkal, mindig lesz egy áthidalhatatlan szakadék köztünk
• a jelentésnélküliség, vagyis annak a tudata, hogy az életnek nincs meghatározott értelme.

Az egzisztenciális irányzat nem kapcsolja össze automatikusan a szorongást és a félelmet, a szorongásra inkább a léthelyzetből fakadó, elkerülhetetlen állapotként tekint. Azonban annak ellenére, hogy a szorongást általános emberi tapasztalatként kezeli, amelyben a terapeuta is osztozik a klienssel, az egzisztencialista pszichológusok is foglalkoznak terápiás tevékenységgel ebben a témakörben. Például Viktor Frankl logóterápiája az értelemkeresést helyezi a fókuszba.

Elsőként a 19. század végén, a pszichoanalízis irányzatában jelent meg az igény arra, hogy a szorongással való munkát könnyebbé tegyék és a szabadon lebegő szorongást földhöz kössék. A kibontakozó dinamikus irányzatban a szorongás ősfogalma mellett már megjelenik az a felfogás is, hogy a szorongás egyfajta vészjelző funkciót lát el. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekben teljesen adekvát reakció a szorongást és a túlélést segíti. Azonban számos helyzetben a szorongás olyan szituációban is létrejön, ahol nem indokolt a megjelenése.

A kérdés, hogy ezt a szükségtelen szorongást mi váltja ki? Erre a dilemmára a pszichológiának különböző válaszai vannak. Egyes megközelítések úgy gondolják, hogy a világ gyors fejlődését nem tudja követni az emberi evolúció. Más szemléletek a korai traumák miatt megváltozott stresszrendszerben látják a választ vagy tanult viselkedésként értelmezik a szorongást.

Milyen szorongásos zavarok vannak?

A magyar szakember által használt DSM-V diagnosztikus rendszere a felnőttkori szorongásos zavarok között a pánikzavart, a szociális szorongást, a specifikus fóbiát, az agorafóbiát és a generalizált szorongást tünteti fel, de természetesen más pszichológiai zavaroknak is sokszor áll a hátterében szorongás.

Mik a szorongás tünetei?

A szorongásnak pszichológiai és testi tünetei is vannak. A pszichológiai tünetek közé tartozik az aggódás, a félelem, a baljóslatú előérzet, a pesszimizmus, az irritabilitás, a fáradtság, a koncentrációs nehézségek, a túlzott éberség és a deperszonalizáció.

A testi tünetek rendkívül változatosak lehetnek és egyedi lehet, hogy mi a saját szorongás jelző testi érzetünk. Gyakori az alvászavar, a verejtékezés, a remegés, az elpirulás, a szapora szívverés, a fejfájás, a szédülés, a mellkasi fájdalom, a hasmenés, a gyakori vizelés vagy az összeszűkült torok.

Fontos, hogy a szorongás sok esetben más testi és pszichológiai problémák mellett jelenik meg, ezért a teljeskörű kivizsgálás elengedhetetlen.

Vajon mindig káros a szorongás?

Ahogy fentebb már szó volt róla, a szorongás veszélyes helyzetekben rendkívül hasznos és a túlélést szolgáló érzés.

A szorongásnak köszönhetően megemelkedik a szívritmus, a légzésszám és a vérnyomás, megfeszülnek az izmaink, fokozódik az endorfinok és a fehérvérsejtek termelése, több vörösvérsejt jut a vérbe és több cukor a szervezetbe, vagyis a testünk mindent bevet, hogy felkészüljön a menekülésre vagy a támadásra. Emellett a kevésbé fontos funkciók, például az emésztés vagy a nyálelválasztás csökkennek.

Ezek a vészhelyzet esetén fontos reakciók, azonban teljesen ártalmatlan helyzetben is megjelenhetnek és akadályozhatják a mindennapokat, megterhelhetik a szervezetet és testi betegségek kialakulásához vezethetnek.

Mikor válik kórossá a szorongás?

Kóros szorongásról akkor beszélhetünk, ha a reakció indokolatlan helyzetben vagy túlméretezetten jelenik meg. Természetesen egyszer-egyszer mindenkivel előfordul, hogy ok nélkül szorong, esetleg túlreagál egy helyzetet.

A probléma akkor kezdődik, ha a tünetek tartósan fennállnak, hatással vannak a mindennapi tevékenységekre, teendőkre és kapcsolatokra, illetve jelentős szenvedést okoznak.

Fontos kiemelni, hogy a különböző szorongásos zavarok hatékonyan kezelhetőek pszichoterápiával, amelyet bizonyos esetekben gyógyszeres kezeléssel érdemes kiegészíteni.

Ha azt érezzük, hogy a szorongásunk nehézségeket okoz, akkor ne felejtsük el, hogy nem vagyunk egyedül a problémával és bátran forduljunk szakemberhez.

Ha nem tudunk vagy nem akarunk szakemberhez fordulni, esetleg öngyilkossági gondolatok jelentkeznek, akkor tárcsázzuk az éjjel-nappal elérhető, ingyenes Lelki Elsősegély Szolgálat (LESZ) a 116-123-as számon.