Számos krónikus betegség negatívan hat egyes betegségek kimenetelére, a koronavírus fertőzésben elhunytak is az esetek többségében valamilyen meglévő alapbetegségben is szenvedtek. Cikksorozatunkban részletesen bemutatjuk azokat a leggyakoribb krónikus betegségeket, amelyek egy-egy fertőzés esetén akár életveszélybe is sodorhatják az illetőt.
A metabolikus szindróma összetett tünetegyüttes, magában foglalja az elhízás, magas vérnyomás, csökkent glükóztolerancia, valamint a magas koleszterin-, és vérzsírértékeket. A tünetek akár együtt is fennállhatnak, amelyek hosszútávon a leggyakoribb szív-, érrendszeri megbetegedéseket okozhatják, úgy mint érelmeszesedés, szívinfarktus és stroke.
A metabolikus szindróma tünetegyüttes kialakulását jellemzően a túlsúly alapozza meg. A súlytöbblet során megnő a haskörfogat, férfiak esetén a több mint 94 cm, nőknél pedig több, mint 80 cm már kóros értéknek számít. A súlyfelesleg gyakran jár magas vérnyomással, mely terhet ró a szívre és az erekre. A magas vérzsír értékek fokozzák az érelmeszesedést, az érfalra telepedő plakkok szűkítik az erek átjárhatóságát, érszűkületet okozva ez által. Amennyiben a szív koszorús ereit érinti a szűkület, úgy angina pectoris (szorító mellkasi fájdalom) léphet fel. A szívinfarktust egy, a szív valamely erében megjelenő vérrög érelzáródást okozva idézi elő. Amennyiben a véráramlás útján az agy valamely erében történik elzáródás, úgy stroke alakul ki. Túlsúly esetén a sejtek kevésbé érzékenyek az inzulinra, így inzulin rezisztencia áll fenn. Az ingadozó vércukorszint sejt szintű károsodáshoz vezet, fokozza a gyulladást. Az inzulin rezisztencia kezelés hiányában II. típusú cukorbetegséget okozhat, cukorterheléses vizsgálattal könnyen fény deríthető a betegség meglétére.
A metabolikus szindróma a szervezet anyagcsere zavarát jelenti, amely fogékonnyá teszi az immunrendszert további megbetegedésekre. Az alapbetegségek kezelése kiemelt jelentőségű, emellett elengedhetetlen a rendszeres testmozgás, valamint az egyénre szabott diéta.
