Írta: Bodor Anna
Az asszertív kommunikáció egy olyan módszer, amely hozzájárulhat a kapcsolataink jobb működéséhez, a határaink megtartásához, a hatékony konfliktuskezeléshez és a szükségleteink kifejezéséhez. Nézzük meg hogyan működik!
Mi az az asszertív kommunikáció?
Az asszertív kommunikáció olyan kommunikációs stílus, amelyben az egyén nyíltan, őszintén és tiszteletteljesen fejezi ki saját érzéseit, szükségleteit és jogait, miközben figyelembe veszi mások érzéseit és jogait is. Ez a stílus az önérvényesítés, a másokkal való hatékony kommunikáció és a konfliktuskezelés egyik kulcseleme.
Az asszertív kommunikáció jellemzői közé tartoznak az alábbiak:
- Őszinteség: Az asszertív személy nyíltan és őszintén kifejezi, amit gondol és érez, anélkül, hogy elhallgatna fontos információkat vagy félrevezetne másokat.
- Tisztelet: Az asszertív kommunikáció során az egyén tisztelettel bánik másokkal, figyelembe véve azok érzéseit és szükségleteit.
- Önbecsülés és magabiztosság: Az asszertív személy bízik önmagában és képes kiállni a saját érdekeiért anélkül, hogy agresszív lenne.
- Pozitív testbeszéd: Az asszertív kommunikációhoz hozzátartozik a megfelelő testbeszéd is, például a szemkontaktus, a nyugodt testtartás és a határozott hang.
- Világos és konkrét üzenetek: Az asszertív kommunikátor világosan és konkrétan fogalmazza meg üzeneteit, hogy azok egyértelműek legyenek a másik fél számára.
Asszertív kommunikáció során én-közléseket használunk, vagyis igyekszünk a saját érzéseinkről, megéléseinkről beszélni, a másik hibáztatása helyett. Például ahelyett, hogy azt mondjuk: „Soha nem töltesz időt velem, olyan figyelmetlen vagy!” úgy fejezzük ki magunkat, hogy: „Elhanyagoltnak/ mellőzöttnek érzem magam, amikor nem töltesz velem időt. Szeretném, ha többet lennénk együtt.”
Az asszertív kommunikáció fontos eleme, hogy általánosítás helyett konkrét helyzetekről beszéljünk, illetve fogalmazzunk meg megoldási javaslatot is, hiszen ezáltal a pozitív kimenetel felé irányítjuk a kommunikációt, a probléma elmélyítése helyett. Azáltal, hogy egy specifikus kérést intézünk a másik irányába, pontos útmutatást adunk neki arra vonatkozóan, hogy mire vágyunk és mivel szerezhetne örömet nekünk. Például: „Tegnap mellőzöttnek éreztem magam, amikor nem hívtál fel este. Szeretném, ha lenne időnk megbeszélni a napi eseményeket és többet beszélgetni. Jól esne, ha a héten elmennénk vacsorázni kettesben.”
Négy kommunikációs stílus
Saját szükségleteink és jogaink képviselete a kommunikáció fontos feladata. De vajon mennyire és milyen módon vagyunk képesek kifejezni és reprezentálni ezeket? Nézzük meg milyen kommunikációs stílusok léteznek ebből a szempontból!
- Passzív
A passzívan kommunikáló személyek jellemzője, hogy a saját szükségleteik és jogaik fölé helyezik a másik fél érdekeit, így a konfliktusokból és különböző kommunikációs helyzetekből vesztesen kerülnek ki. Jellemző a konfliktuskerülés, illetve a döntéshelyzetekben az irányítás átengedése.
- Agresszív
Az agresszív kommunikációs stílusra az jellemző, hogy a személy ugyan kifejezi saját jogait és szükségleteit, de közben a másik oldalát nem veszi figyelembe. Ő nyeri a kommunikációs helyzetet, de olyan módon, hogy megsérti a partnere határait és semmibe veszi az igényeit. Jellemző lehet a másik megalázásának vagy legyőzésének a szándéka, amely a partnerben félelmet kelt.
- Passzív-agresszív
A passzív-agresszív kommunikációs stílus esetében mindkét fél vesztesen kerül ki a helyzetből, hiszen egyikőjük sem tudja nyíltan kifejezni, amit szeretne és végül egy olyan megoldás születik, amely senkinek sem szolgálja igazán az érdekeit.
- Asszertív
Az asszertívan kommunikáló személy nyíltan és őszintén kifejezi szükségleteit és magabiztosan képviseli jogait. Emellett azonban képes arra, hogy tiszteletben tartsa a másik érdekeit, érzéseit és vágyait, valamint ezeket figyelmesen végighallgatva egy olyan megoldásra törekedjen, amelyből mindenki nyertesként kerül ki.
Az asszertív kommunikáció alkalmazásának képessége összefüggést mutat a stresszel és ezáltal a mentális egészséggel. Ha nem vagyunk képesek kifejezni szükségleteinket akkor azok kielégítettlensége hamar stresszforrássá válik. Ha agresszív módon érjük el a vágyainkat, akkor a kommunikációs stílusunk negatívan hathat nyomot a társas kapcsolatinkon.
Asszertív jogok és kötelességek
Az asszertív jogok listáját Alberti és Emmons fogalmazta meg 1974-ben. A lista a következő tételeket tartalmazza:
- Jogod van ahhoz, hogy megállapítsd, mi fontos neked és mi nem.
- Jogod van ahhoz, hogy tisztelettel bánjanak veled!
- Jogod van ahhoz, hogy nemet mondjál anélkül, hogy bűntudatot éreznél.
- Jogod van ahhoz, hogy hibát kövess el – és vállald a következményeket.
- Jogod van ahhoz, hogy meghallgassanak és komolyan vegyenek.
- Jogod van ahhoz, hogy megváltoztasd a véleményed.
- Jogod van ahhoz, hogy azt mondd: „nem tudom”.
- Jogod van ahhoz, hogy amiért fizetsz, azt meg is kapd.
- Jogod van ahhoz, hogy ne képviseld az érdekeidet.
- Jogod van ahhoz, hogy megbetegedj.
- Jogod van ahhoz, hogy kérjed, amit szeretnél.
- Jogod van ahhoz, hogy információt kérj szakmabeliektől, beleértve az orvosokat is.
- Jogod van ahhoz, hogy kifejezd saját érzéseidet és véleményedet!
Ezeknek a jogoknak az érvényesítésében rengeteget segít az asszertív kommunikáció, amely ahhoz is hozzájárul, hogy másokra nézve is tiszteletben tartsuk a határokat és megfeleljünk asszertív kötelességeinknek is (vagyis ne csúszunk át az agresszív stratégiába)!