A FoglaljOrvost oldalán is megtalálható Dr. Sidó Zoltán kardiológus a VI. kerületi Oktogon Medical Center magánklinika szakorvosa válaszolt kérdéseinkre. Dr. Sidó Zoltán több évtizedes pályafutása során elképesztő eredményeket ért el a saját területén, de beszéljen inkább ő maga tartalmas életének fontosabb mozzanatairól.
Dr. Sidó Zoltán PhD kardiológus
Hogyan került orvosi pályára?
Összességében mindig jó tanuló voltam, és abban az időszakban, amikor gimnáziumba jártam, nagy divat volt az orvosi egyetemre menni. A mi osztályunkba több mint huszan voltunk fizika-kémia tagozaton, tehát részben már ez egyfajta szakosodás volt, és innen jelentkeztem egy külföldi orvosi egyetemi felvételire.
Így kerültem ki 1971-ben az akkori Szovjetunióba, a Leningrádi Katonai Orvostudományi Akadémiára, mely egy igazi különlegesség volt, hiszen a világon mindössze két ilyen intézmény létezett, egy a mai Oroszországban, egy pedig Amerikában. Itt végeztem vörös diplomával és arany medállal, így lett belőlem orvos.
Mikor kezdett el tudatosan készülni az orvosi pályára?
Elsőgenerációs orvos vagyok a családban, tehát tudatos készülődésről nem beszélhetek. A gimnáziumban például még a zene érdekelt a leginkább, beat zenész voltam, de közben valahogy természetes volt az iskolában, hogy az orvosi egyetemre megyek tovább. Először a Semmelweis Egyetem került kilátásba, majd mégis külföldre kerültem.
Hét évig, pontosan 1971-től 1978-ig voltam Leningrádban, ahol elvégeztem az egyetemet. Különösebb tudatosság tehát nem volt, de nagyjából a gimnázium második vagy harmadik osztályában jött a felismerés, hogy szeretnék orvos lenni.
Miért pont a kardiológia lett a szakiránya?
Mindig is izgatott a belgyógyászat, mert az egyfajta integráló tudományág, amibe rengeteg terület beletartozott, így a kardiológia is. Miután az egyetemen TDK-zni kezdtem (Tudományos Diákköri Konferencia – a szerk.), alaposabban is megismerkedtem a kardiológiával, ami nagyon megtetszett, így adta magát a szakirány.
Bejártam például szívműtétekre, elkezdett nagyon érdekelni a téma, még első díjat is nyertem tudományos diákköri versenyen, amit az akkori Szovjetunióban egyetlen külföldiként sikerült elérnem.
Egész orvosi pályafutását elkísérte a katonaság és a sport, hiszen volt a Magyar Honvédség főkardiológusa, majd három Olimpiára is belgyógyászként kísérte a magyar csapatot. Ez csak a véletlen vagy van benne valami tudatosság?
Ha nem is mindvégig, de sokáig fej-fej mellett kísérte a pályámat ez a két ágazat. A katonaságon belül leginkább a repülőorvosi szakterületen dolgoztam sokáig, amiből szakvizsgát is tettem.
Tudatos szakosodásról itt sem beszélhetnék. Bár édesapám annak idején a repülősöknél szolgált, tehát a kapcsolat megvolt a repüléssel, a repülőtérrel, így tudat alatt talán ez befolyásolt, de nem túl határozottan.
A két ágazat egyébiránt sokban hasonlít egymáshoz, például a teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok mind a repülő-, mind a sportorvoslásban jelen vannak. Az elsők között voltam például, aki segített a sportkardiológiának, mint önálló diszciplínának a meghonosításában és fejlődésében.
A pilóta és az élsportoló egyaránt csúcsteljesítményre van kárhoztatva, és ezeknek a terheléseknek a vizsgálata mindenképpen rendkívül fontos. Fontos pontja volt a kutatásaimnak az extrémitás kutatása. Dolgoztam együtt hegymászókkal, voltam északi sarki expedíción, a Kaukázusban, az Elbruszon, a Spicbergákon, miközben folyamatosan a szakterületemhez kapcsolódó tudományos kutatásokat végeztem.
Ezen felül háromszor is voltam az Olimpiai játékokon, mint a magyar csapat kardiológusa, ami nemcsak óriási élményt nyújtott, de a tudományos kutatásaimhoz is rengeteg segítséget adott.
Az országban az elsők között vizsgálta echokardiográfiával, impedancia kardiográffal, Holter monitorral és terheléses EKG-val az elhízott pácienseket, valamint a különböző sportágak szívre gyakorolt hatásait. Mit kell tudnunk erről?
Igen, elsők között sikerült vizsgálnom ezekkel a módszerekkel Magyarországon az elhízás komplexitását, illetve kardiológiai hatását. Akkoriban még nagyon keveset foglalkozott az orvostudomány az elhízottakkal, így bizonyos fokig úttörő szerepem volt abban, hogy ez a helyzet megváltozzon.
Mivel az elhízás Magyarországon is népbetegség lett, fontos volt rávilágítani arra, hogy kardiológiai szempontból ez milyen negatív hatásokat hordoz, hiszen korábban nem igazán történtek vizsgálatok ebben a témában.
Én mutattam ki elsőként például azt, hogy milyen óriási megterhelést jelent a szív- és érrendszer számára a túlsúly, valamint az ezzel együtt járó biokémiai paraméterek változása, a magas koleszterinszint, az esetlegesen kialakuló cukorbetegség, az alsóvégtagi érszűkület és így tovább.
Eredményeimből számos cikk, tudományos értekezés, nemzetközi fórumon történő előadás született, valamint tulajdonképpen a PhD témámat is ez adta, méghozzá a sportolókkal való összehasonlító kardiológiai vizsgálatok mellett, ami mindenképpen egy unikális dolognak tekinthető.
Nekem ugyanis lehetőségem volt mindkét csoporttal foglalkozni, így az elhízottakkal és a sportolókkal, ami számos olyan hipotézist vetett fel, amire próbáltam választ keresni, illetve tudományos munkám során ez nagyrészt sikerült is.
Ön szerint a kutatási eredményeinek volt-e szerepük abban, hogy a magyar lakosság körében elindult a tudatosabb, egészségesebb életmódra való törekvés?
Mindenképpen, mert mi a sportkórházban annak idején elsőként foglalkoztunk az elhízottak komplex kezelésével, az elhízás megelőzésével, és ott azért számos eredményt értünk el, illetve tudományos módszerekkel kimutattuk, hogy ha a testsúlyt sikerül tartósan csökkenteni, akkor azok a negatív folyamatok, amik elindulnak az elhízott szervezetében, azokat nagymértékben vissza lehet fordítani, de mindenképpen csökkenteni a kóros állapotokat.
Hogyan és miért került az Oktogon Medical Centerhez?
Engem konkrétan az Oktogon Medical Center vezetői kerestek meg 2020-ban ajánlás útján, és miután megbizonyosodtam róla, hogy megfelelő a műszerpark, illetve minden lehetőség adott arra, hogy ott egy jó kardiológiát működtessünk, nagyon gyorsan igent mondtam a felkérésre. Korábban más magánintézményekben is dolgoztam, illetve jelenleg is több helyen elérhető vagyok, de az egyik kedvencem mindenféleképpen az Oktogon Medical Center.
Milyen problémákkal kereshetik önt a betegek az Oktogon Medical Centernél?
Tulajdonképpen mindennel, ami a kardiológia ágazatához kapcsolódik. Például szívkoszorúér problémákkal, ritmuszavarok diagnosztikájával, de például én az országban az elsők között kezdtem el foglalkozni a covidos betegekkel. Akkor történt ez, amikor még mindenki csak arról beszélt, hogy a vírusfertőzés milyen hatást gyakorol a tüdőre, miközben sejthető volt, hogy a betegségnek kardiológiai vonzata is lesz.
Ennek hatására indítottuk el az Oktogon Medical Centernél a poszt-Covid szűrést, hogy többek között kardiológiai szempontból is megvizsgáljuk, hogy milyen maradványtünetek alakultak ki azoknál a betegeknél, akik átestek a betegségen, és a diagnózis mellett megpróbáljuk ezeket gyógyítani is.
Mi az ön hitvallása orvosként?
Több mint 40 éves orvosi pályafutásom alatt mindig nagy figyelmet fordítottam arra, hogy lehetőségeimhez mérten a legjobb tudásom szerint vizsgáljam meg a pácienseimet, illetve aki hozzám fordult segítségért, annak egy pontos és alapos diagnózist állíthassak fel, valamint a kezelés során is a legjobb tudásom szerint járjak el.
Életem során 35 éven keresztül kórházi osztályokon dolgoztam, osztályvezető főorvos is voltam, de nagyon kellemes meglepetés volt megtapasztalni, hogy az ambuláns-, tehát a járóbetegellátásban is nagyszerű dolgokat lehet véghezvinni. Jelen pillanatban nyugdíjas orvosként ebben a közegben próbálok meg maradandót alkotni.
Amire nagyon büszke vagyok, hogy a gyógyításból és a tudományból egyaránt kivehettem a részemet a pályafutásom során, aminél többet kardiológusként nem is kívánhattam volna.
Foglalj időpontot Dr. Sidó Zoltán kardiológushoz a FoglaljOrvost oldalán!
