A FoglaljOrvost oldalán is megtalálható Dr. Sidó Zoltán kardiológus a VI. kerületi Oktogon Medical Center magánklinika szakorvosa válaszolt kérdéseinkre. Dr. Sidó Zoltán több évtizedes pályafutása során elképesztő eredményeket ért el a saját területén, de beszéljen inkább ő maga tartalmas életének fontosabb mozzanatairól.
[caption id="attachment_1699" align="aligncenter" width="250"]
Dr. Sidó Zoltán PhD kardiológus[/caption]
Hogyan került orvosi pályára?
Összességében mindig jó tanuló voltam, és abban az időszakban, amikor gimnáziumba jártam, nagy divat volt az orvosi egyetemre menni. A mi osztályunkba több mint huszan voltunk fizika-kémia tagozaton, tehát részben már ez egyfajta szakosodás volt, és innen jelentkeztem egy külföldi orvosi egyetemi felvételire.
Így kerültem ki 1971-ben az akkori Szovjetunióba, a Leningrádi Katonai Orvostudományi Akadémiára, mely egy igazi különlegesség volt, hiszen a világon mindössze két ilyen intézmény létezett, egy a mai Oroszországban, egy pedig Amerikában. Itt végeztem vörös diplomával és arany medállal, így lett belőlem orvos.
Mikor kezdett el tudatosan készülni az orvosi pályára?
Elsőgenerációs orvos vagyok a családban, tehát tudatos készülődésről nem beszélhetek. A gimnáziumban például még a zene érdekelt a leginkább, beat zenész voltam, de közben valahogy természetes volt az iskolában, hogy az orvosi egyetemre megyek tovább. Először a Semmelweis Egyetem került kilátásba, majd mégis külföldre kerültem.
Hét évig, pontosan 1971-től 1978-ig voltam Leningrádban, ahol elvégeztem az egyetemet. Különösebb tudatosság tehát nem volt, de nagyjából a gimnázium második vagy harmadik osztályában jött a felismerés, hogy szeretnék orvos lenni.
Miért pont a kardiológia lett a szakiránya?
Mindig is izgatott a belgyógyászat, mert az egyfajta integráló tudományág, amibe rengeteg terület beletartozott, így a kardiológia is. Miután az egyetemen TDK-zni kezdtem (Tudományos Diákköri Konferencia – a szerk.), alaposabban is megismerkedtem a kardiológiával, ami nagyon megtetszett, így adta magát a szakirány.
Bejártam például szívműtétekre, elkezdett nagyon érdekelni a téma, még első díjat is nyertem tudományos diákköri versenyen, amit az akkori Szovjetunióban egyetlen külföldiként sikerült elérnem.
Egész orvosi pályafutását elkísérte a katonaság és a sport, hiszen volt a Magyar Honvédség főkardiológusa, majd három Olimpiára is belgyógyászként kísérte a magyar csapatot. Ez csak a véletlen vagy van benne valami tudatosság?
Ha nem is mindvégig, de sokáig fej-fej mellett kísérte a pályámat ez a két ágazat. A katonaságon belül leginkább a repülőorvosi szakterületen dolgoztam sokáig, amiből szakvizsgát is tettem.
Tudatos szakosodásról itt sem beszélhetnék. Bár édesapám annak idején a repülősöknél szolgált, tehát a kapcsolat megvolt a repüléssel, a repülőtérrel, így tudat alatt talán ez befolyásolt, de nem túl határozottan.
A két ágazat egyébiránt sokban hasonlít egymáshoz, például a teljesítménydiagnosztikai vizsgálatok mind a repülő-, mind a sportorvoslásban jelen vannak. Az elsők között voltam például, aki segített a sportkardiológiának, mint önálló diszciplínának a meghonosításában és fejlődésében.
A pilóta és az élsportoló egyaránt csúcsteljesítményre van kárhoztatva, és ezeknek a terheléseknek a vizsgálata mindenképpen rendkívül fontos. Fontos pontja volt a kutatásaimnak az extrémitás kutatása. Dolgoztam együtt hegymászókkal, voltam északi sarki expedíción, a Kaukázusban, az Elbruszon, a Spicbergákon, miközben folyamatosan a szakterületemhez kapcsolódó tudományos kutatásokat végeztem.
Ezen felül háromszor is voltam az Olimpiai játékokon, mint a magyar csapat kardiológusa, ami nemcsak óriási élményt nyújtott, de a tudományos kutatásaimhoz is rengeteg segítséget adott.
Az országban az elsők között vizsgálta echokardiográfiával, impedancia kardiográffal, Holter monitorral és terheléses EKG-val az elhízott pácienseket, valamint a különböző sportágak szívre gyakorolt hatásait. Mit kell tudnunk erről?
Igen, elsők között sikerült vizsgálnom ezekkel a módszerekkel Magyarországon az elhízás komplexitását, illetve kardiológiai hatását. Akkoriban még nagyon keveset foglalkozott az orvostudomány az elhízottakkal, így bizonyos fokig úttörő szerepem volt abban, hogy ez a helyzet megváltozzon.
Mivel az elhízás Magyarországon is népbetegség lett, fontos volt rávilágítani arra, hogy kardiológiai szempontból ez milyen negatív hatásokat hordoz, hiszen korábban nem igazán történtek vizsgálatok ebben a témában.
Én mutattam ki elsőként például azt, hogy milyen óriási megterhelést jelent a szív- és érrendszer számára a túlsúly, valamint az ezzel együtt járó biokémiai paraméterek változása, a magas koleszterinszint, az esetlegesen kialakuló cukorbetegség, az alsóvégtagi érszűkület és így tovább.
Eredményeimből számos cikk, tudományos értekezés, nemzetközi fórumon történő előadás született, valamint tulajdonképpen a PhD témámat is ez adta, méghozzá a sportolókkal való összehasonlító kardiológiai vizsgálatok mellett, ami mindenképpen egy unikális dolognak tekinthető.
Nekem ugyanis lehetőségem volt mindkét csoporttal foglalkozni, így az elhízottakkal és a sportolókkal, ami számos olyan hipotézist vetett fel, amire próbáltam választ keresni, illetve tudományos munkám során ez nagyrészt sikerült is.
Ön szerint a kutatási eredményeinek volt-e szerepük abban, hogy a magyar lakosság körében elindult a tudatosabb, egészségesebb életmódra való törekvés?
Mindenképpen, mert mi a sportkórházban annak idején elsőként foglalkoztunk az elhízottak komplex kezelésével, az elhízás megelőzésével, és ott azért számos eredményt értünk el, illetve tudományos módszerekkel kimutattuk, hogy ha a testsúlyt sikerül tartósan csökkenteni, akkor azok a negatív folyamatok, amik elindulnak az elhízott szervezetében, azokat nagymértékben vissza lehet fordítani, de mindenképpen csökkenteni a kóros állapotokat.
Hogyan és miért került az Oktogon Medical Centerhez?
Engem konkrétan az Oktogon Medical Center vezetői kerestek meg 2020-ban ajánlás útján, és miután megbizonyosodtam róla, hogy megfelelő a műszerpark, illetve minden lehetőség adott arra, hogy ott egy jó kardiológiát működtessünk, nagyon gyorsan igent mondtam a felkérésre. Korábban más magánintézményekben is dolgoztam, illetve jelenleg is több helyen elérhető vagyok, de az egyik kedvencem mindenféleképpen az Oktogon Medical Center.
Milyen problémákkal kereshetik önt a betegek az Oktogon Medical Centernél?
Tulajdonképpen mindennel, ami a kardiológia ágazatához kapcsolódik. Például szívkoszorúér problémákkal, ritmuszavarok diagnosztikájával, de például én az országban az elsők között kezdtem el foglalkozni a covidos betegekkel. Akkor történt ez, amikor még mindenki csak arról beszélt, hogy a vírusfertőzés milyen hatást gyakorol a tüdőre, miközben sejthető volt, hogy a betegségnek kardiológiai vonzata is lesz.
Ennek hatására indítottuk el az Oktogon Medical Centernél a poszt-Covid szűrést, hogy többek között kardiológiai szempontból is megvizsgáljuk, hogy milyen maradványtünetek alakultak ki azoknál a betegeknél, akik átestek a betegségen, és a diagnózis mellett megpróbáljuk ezeket gyógyítani is.
Mi az ön hitvallása orvosként?
Több mint 40 éves orvosi pályafutásom alatt mindig nagy figyelmet fordítottam arra, hogy lehetőségeimhez mérten a legjobb tudásom szerint vizsgáljam meg a pácienseimet, illetve aki hozzám fordult segítségért, annak egy pontos és alapos diagnózist állíthassak fel, valamint a kezelés során is a legjobb tudásom szerint járjak el.
Életem során 35 éven keresztül kórházi osztályokon dolgoztam, osztályvezető főorvos is voltam, de nagyon kellemes meglepetés volt megtapasztalni, hogy az ambuláns-, tehát a járóbetegellátásban is nagyszerű dolgokat lehet véghezvinni. Jelen pillanatban nyugdíjas orvosként ebben a közegben próbálok meg maradandót alkotni.
Amire nagyon büszke vagyok, hogy a gyógyításból és a tudományból egyaránt kivehettem a részemet a pályafutásom során, aminél többet kardiológusként nem is kívánhattam volna.
Foglalj időpontot Dr. Sidó Zoltán kardiológushoz a FoglaljOrvost oldalán!
