Írta: Bodor Anna

A költözés egy rendkívül stresszes esemény a családok életében: végtelen pakolás, szervezés, költségek és döntések sorozata. Ezt tetézi, hogy a korábbi otthonunktól is el kell köszönnünk, ami nem csak a felnőtteknek nehéz feladat, hanem a gyerekek számára is fájdalmas élmény.

Miért nehéz a gyerekeknek a költözés?

Kötődésről leginkább a fontos emberi kapcsolatok (gyermekkor esetében leggyakrabban a szülő-gyermek kapcsolat) témájához kötődve szoktunk beszélni. Fontos azonban kiemelni, hogy már kisgyermekkortól kezdve nemcsak emberekhez fűzhetnek erős érzelmi szálak, hanem helyekhez is. A gyermekek életében több meghatározó tér is van, ilyen lehet például az iskola, az óvoda, a nagyszülők háza és természetesen az otthonuk. Egy költözés során előfordulhat, hogy több ilyen jelentős helytől is el kell köszönnie a gyermeknek, esetleg az életében fontos szerepet játszó személyeket is érinti a változás. Ilyen például, ha a költözés válás miatt következik be, esetleg külföldre költözik a család és a gyermek nem tud már olyan rendszeresen találkozni a nagyszülőkkel.

Ne felejtsük el, hogy a gyermek a költözés tényleges megvalósulása előtt nem tudja elképzelni, hogy a stabil pontok az életében egyszerre el fognak tűnni. Nem érti, hogy a megszokott helyek, az óvónéni, vagy a szobája ott maradnak a régi helyen és a várható kihívásokra sem tud előre felkészülni. Ilyen megpróbáltatás lehet például, az új óvoda vagy iskola, a barátkozás, az új otthon és a környék megszokása (hiszen a sok új inger befogadása nagyon fárasztó) vagy külföld esetén az idegen nyelv elsajátítása.

Hogyan tehetjük könnyebbé a helyzetet?

Szerencsére számos olyan apróságra odafigyelhetünk, amely a gyermekünk számára könnyebbé teszi a költözés nehézségeinek a kezelését.

Az egyik legfontosabb feladat a megfelelő felkészítés. Beszéljük át a gyermekkel, hogy mi fog történni, válaszoljuk meg az összes kérdését, természetesen az életkorának megfelelően. Ezzel csökkentjük a bizonytalanság érzését, hiszen mérsékeljük az ismeretlen faktorok számát. A bizonytalanság enyhítése érdekében fontos, hogy már csak akkor beszéljünk a költözésről, ha tudjuk, hogy mikor lesz esedékes és pontosan hova fogunk költözni. Ha már ebben a fázisban vonjuk be a gyermeket, akkor magabiztosabban és hitelesebben tudjuk a szilárd és biztonságot adó szerepet betölteni.

A meséken, játékokon, rajzoláson keresztül is megjeleníthetjük, hogy mi fog pontosan történni. Ne felejtsük el, hogy a gyermekek leginkább ezeken a csatornákon tudják magukat jól kifejezni, ezért hatékonyabb, ha így is foglalkozunk a témával.

Nézzük meg közösen az új otthont és engedjünk kontrollt a gyermek számára. Ha például kiválaszthatja, hogy melyik helyiség legyen az ő szobája, azon belül hol szeretné elhelyezni az ágyát vagy a szekrényét, akkor máris jobban azt érezheti, hogy neki is van ráhatása az eseményekre. Természetesen ezzel sem érdemes túlzásba esni, maradjunk a gyermek életkori szintjénél!

Fontos, hogy a gyermek megélhesse a szomorúságát és veszteségeit. Természetes, hogy nehéznek éli meg a változást és az eddigi állandóságot jelentő környezetének az elvesztését. Adjunk teret annak, hogy kifejezhesse az ezzel kapcsolatos érzelmeit és segítsünk megnevezni, hogy mi az, ami lejátszódik benne.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Egyes gyerekek könnyebben megküzdenek a változásokkal járó kihívásokkal, míg másoknak egy kicsit több idő kell ahhoz, hogy megszokják az új környezetet. Fontos, hogy ilyenkor türelmesek legyünk és engedjük, hogy a gyermek a saját tempójában haladjon.

Szülőként felmerülhet bennünk az a dilemma, hogy mégis mikor jön el a segítségkérés szükségessége. Természetesen ez nagyban függ attól is, hogy mik a költözés körülményei, illetve milyen a gyermekünk temperamentuma, de összeségében van néhány olyan jel, ami arra utal, hogy érdemes segítséget kérnünk egy gyermekpszichológustól:

• Hosszan tartó szorongás vagy félelem: Ha a gyermek tartósan aggódik vagy fél a költözéstől, és ezek az érzések nem csillapodnak idővel.
• Viselkedésváltozások: Szokatlan viselkedés, például agresszivitás, visszahúzódás, alvásproblémák vagy evési zavarok.
• Teljesítménycsökkenés az iskolában: Ha a gyermek iskolai teljesítménye jelentősen romlik, vagy a tanárok is aggódnak miatta.
• Szociális kapcsolatok romlása: Ha a gyermek nehezen barátkozik az új helyen, vagy elveszíti az érdeklődését a korábbi barátai iránt.
• Testi tünetek: Visszatérő fejfájás, hasi fájdalom vagy más testi tünetek, amelyeknek nincs fizikai oka, de összefügghetnek a stresszel.
• Depresszió jelei: Ha a gyermek szomorú, reménytelennek érzi magát, vagy a kedvenc tevékenységei iránt elveszíti az érdeklődését.
• Kommunikációs nehézségek: Ha a gyermek nehezen fejezi ki az érzéseit, vagy nem hajlandó beszélni a költözéssel kapcsolatos aggodalmairól.