Tippek Mit tehetsz, hogy ne tekintsenek „nehéz esetnek”

Tippek: Mit tehetsz, hogy ne tekintsenek „nehéz esetnek”?

Az egészségügyi szakértők szerint több egyszerű dolog is van, amit megtehetünk annak érdekében, hogy a következő alkalom, amikor orvoshoz kell fordulnunk, ne váltson ki egyik félben sem frusztrációt, hanem minden szempontból a lehető legeredményesebb legyen az orvosi vizsgálat.

Orvos-beteg viszony vs. iszony

A kölcsönös tiszteletadástól kezdve, a méltóságteljes türelmen keresztül egészen addig, hogy felkészülten érkezünk a kivizsgálásra, több olyan magatartásformát is elsajátíthatunk, amely kellemesebbé teheti az orvoslátogatást vagy a vizitet.

  • A legtöbbet akkor tudjuk kihozni az orvosnál tett látogatásból, ha az interakcióra nyitottak vagyunk, nem konfrontatív, támadó, kötekedő módon közelítünk az orvosokkal való találkozáshoz és a velük folytatott kommunikációhoz.
  • Hogy jó betegek vagyunk azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy vakon igent mondunk mindarra, amit az orvosok mondanak, eltűrjük a vészesen hosszúra nyúló várakozási időt vagy a rossz modort az orvos beteg irányában tanúsított viselkedésmintájában.

Kétségtelen, hogy alkalmanként kifejezetten frusztrálóvá válnak az orvosnál tett látogatásaink. A hosszú várakozási idő, a siettetett konzultációk és a látogatás ellenére megoldatlanul maradó kezelés olyan tényezők, amelyek azt váltják ki bennünk, hogy vonakodva megyünk újra orvoshoz.

Gondoltál-e már arra, hogy esetleg a te kezedben lehet a kulcs?

A saját viselkedésmódod és cselekedeteid is nagy mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az orvos felkeresésével járó élmény ne frusztráló legyen. Mi lenne, ha úgy állnál hozzá az egészhez, hogy elégedettséggel és megnyugvással tölt el a tudat, hogy jó kezekben vagy és végre sikerülni fog megtalálni a bajodra a kezelési módot?

Az orvosok meglátása szerint a jó betegről általánosságban elmondható, hogy

  • érett módon viselkedik,
  • megfogadja a tanácsukat,
  • követi a kezelési tervet,
  • vállalja a felelősséget az orvosi kezelésének ráeső részéért.

A klinikai tapasztalat szerint azonban a naponta ellátott betegek körülbelül 15-20%-a valamilyen szempontból ellenálló vagy akadályozó magatartást tanúsít, ami miatt tulajdonképpen „nehéz esetnek” minősül.

Kit tekinthetünk „nehéz esetnek”?

A „nehéz esetként” kezelt beteg ismérvei az orvosok tapasztalatai alapján a következők:

  • Nem egyeznek bele a kezelési tervbe.
  • Nem felelnek meg annak a viselkedésformának, amit az orvosok és nővérek elvárnak tőlük, és általában nem is akarnak eleget tenni a kéréseknek.

Bár senki sem tökéletes, ha az egészségügyben dolgozók „nehéz” páciensként kezelnek bennünket, előfordulhat, hogy a passzív magatartásunk miatt egyszerűen ők is kevésbé mutatnak majd hajlandóságot, hogy figyelmesen meghallgassanak bennünket, ami viszont komolyabb esetekben akár az ellátás színvonalának, vagy hatásosságának a rovására is mehet.

Segítünk abban, hogyan hozhatjuk ki a lehető legtöbbet az orvosi ellátásból, amikor a legközelebbi alkalommal panaszunkkal orvoshoz fordulunk egészségünk visszanyerésének reményében.

Lássuk csak be, az orvosok is csak emberek

  • Vannak, akiben idealizált kép él a tökéletes orvosról. Ez azonban csalódáshoz vezethet abban az esetben, ha a kezelőorvosunk történetesen nem igazán felel meg ennek az idealizált képnek. A betegeknek meg kell azt érteniük, hogy bizonyos betegségek gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe. Az orvosok nem használnak varázspálcát a gyógyításhoz, így érthető, hogy nem lesz a kezelésnek varázsütésre eredménye.
  • Fontos elfogadnunk, hogy nem mi vagyunk a kezelőorvosunk egyetlen betege, van más munkájuk is rajtunk kívül. Itt most arról beszélünk, hogy egy nagyjából 10 perces betegellátást követően az orvosoknak nagyjából ugyanennyi időt a számítógép előtt kell tölteniük a kezeléssel járó adminisztratív feladatok elvégzése céljából.

Készíts listát az orvosi előzményeidről és a kérdéseidről

  • Sokan feltételezik azt, hogy orvosnak és a nővéreknek ismerniük kellene orvosi előzményeiket, ez azonban gyakran nem így van. Csak azért, mert van előttük egy orvosi karton, az nem jelenti azt, hogy minden előzményünkről tudnak. Nem minden egészségügyi rendszer kommunikál egymással. Nem feltétlenül kapnak friss adatokat a rendszeren keresztül mindegyik kezelőintézménytől, ahol korábban jártunk.
  • Leegyszerűsíthető a folyamat azzal, ha magunkkal viszünk a korábbi kezelések alkalmával kapott minden zárójelentést vagy ambuláns lapot. Ezek alapján személyesen meg tudunk minden előzményt beszélni a kezelőorvosunkkal.

Az udvariassági társalgást fogjuk rövidre

  • A hangulat oldásának kiváló módja egy gyors társalgás az orvossal. Ez az udvariassági alapon folytatott beszélgetés viszont legyen rövid, így az orvos a gyógyításunkra több időt tud fordítani. Viszonylag korlátozott időt tud az orvos egyetlen betegnek szánni. Ne csevegjünk hosszasan az időjárásról vagy a legutóbbi nyaralásunkról, ami valljuk be rém kellemes ugyan, de így esetleg előfordulhat, hogy nem marad idő a lényegre. Egy szó mint száz, készüljünk fel inkább kérdésekkel azt illetően, milyen aggályaink vannak, hogy mindent legyen idő tisztázni az orvosnál tett rövid látogatás alatt.
  • Ugyanez igaz a panaszkodásra is. Ha 10-15 percet azzal töltünk, hogy valami megváltoztathatatlan dolog miatt panaszkodunk, ne csodálkozzunk azon, ha az orvos elkezd hátrálni az ajtó felé. Mindenhol létszámhiány van, és bármennyire is szeretne kellő időt adni a betegeknek mindenre, egyszerűen nincs erre módja.
  • Hogy minden szükséges dologra jusson időnk rövid idő alatt is, célszerű csoportosítva összeírni a kérdéseinket. Ha kórházban fekszünk, vagy ha még csak a rendelőben vagyunk, tegyünk fel egyszerre több kérdést, és kérjünk egyszerre több dolgot, minthogy újra az ágyhoz kellene hívni a nővért, vagy újra fel kellene keresni az orvost a fel nem tett kérdések miatt.

A tüneteidről számolj be, ne a feltételezett diagnózist tárd az orvos elé

  • Az általunk tapasztalt tünetek elmondása alapján állítja fel az orvosunk a diagnózist.
  • Ezt követi a fizikális vizsgálat, amely során a tünetek ismeretében az orvos a betegségre utaló jeleket igyekszik feltárni. Fontos tudnia, hol érzünk fájdalmat, hol viszket, a nap melyik szakaszában jelentkeznek ezek a tünetek, van-e olyan tényező, ami enyhíti vagy éppen súlyosbítja a tüneteinket.
  • Amit az orvos tapasztal a fizikális vizsgálat során teljesen független attól az „öndiagnózistól”, amit felállítunk az online rákereséseink alapján.

Természetesen vannak megbízható online források, amelyek hasznos egészségügyi információkat nyújtanak számunkra ahhoz, hogy a tünetek alapján rá tudjunk keresni a szakorvosok elérhetőségére és esetleg időpontot is tudjunk foglalni a megfelelő szakorvos rendelőjébe, mégis a kiválasztott szakorvos lesz az, akinek a végleges diagnózist fel kell állítani a szaktudása alapján.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük