Tovább kalandozunk az intoleranciák világában, első cikkünkben az intolerancia fogalmának tisztázása után a fruktóz emésztési zavarról számoltunk be. A második fejezetben a laktózintolerancia kerül ismertetésre, amely a köztudatban gyakran tejallergiaként él.
A laktózintolerancia tulajdonképpen a laktóz, mint diszacharid szénhidrát emésztési zavarát, a laktáz enzim hiányát jelenti. A laktáz enzim végzi a diszacharid laktóz, monoszachariddá bontását, amely a szervezet számára így felszívódó formába alakul. Az enzimhiány következtében emésztetlenül halad át a bélcsatornán a laktóz, amely haspuffadást, görcsöt, hányingert, valamint hasmenést vált ki.
Gyakran összekeverik a tejallergiával, azonban jelentős különbség van a két betegség között. A tejallergia során immunválaszt vált ki a szervezetbe került tejfehérje, illetve a tejsavófehérje. A tejallergia főként gyermekkorban alakul ki, míg a laktózintolerancia jellemzően felnőttkorban, amikor élettani változások hatására megszűnik a laktáz enzim termelődése, így következményesen laktóz emésztési zavar keletkezik. Kialakulhat másodlagos laktózintolerancia, jellemzően a bélrendszert érintő kórképek, úgy mint Crohn betegség, cöliákia, rövidbél szindróma során.
Laktóz megtalálható minden tej-, illetve tejtermékben, napjainkban számos laktózmentes termék már elérhető az érintettek számára.
A laktózintoleranciát hidrogénkilégzési teszttel diagnosztizálhatja a gasztroenterológus szakorvos, ezt követően érdemes egyeztetni a laktózmentes étrend felől a dietetikai rendelésen.
